K-Monitor Adatbázis

Sorra jelent be vizsgálatokat a tavaly létrehozott Integritás Hatóság, ám az Európai Számvevőszék attól tart, Magyarország látszatintézkedésekkel pipálná ki a jogállamisági elvárások teljesítését.

Egy ötvenezer forintos, egy évvel a rajta szereplő dátum után vásárolt számlával bizonyítaná Süli János családi cége, hogy valódi munkára kapta az EU-pénzt, miközben a tehenészetben nem találtak a vizsgálat vezetői sem teheneket, sem mezőgazdasági munkára utaló jelet.

Csütörtöki közleményében jelentette be az Integritás Hatóság, hogy feljelentést tettek a NAV-nál költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása vétségének a gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, valamint egy közbeszerzést is felfüggesztett 50 napra a Tolna megyei Szálka község 3 fejlesztési beruházása ügyében folytatott vizsgálata lezárása után. A beruházásokra a település önkormányzata összesen 316 316 560 forint EU-támogatást nyert el.

300 millió forintnyi EU-s támogatás érkezett Szálkára, ezeket pedig sikerült az Integritás Hatóság szerint úgy elkölteni, hogy egy „jól behatárolható kör” profitált belőle.

Az unió miatt csúszik a Paks2 építése Orbán Viktor szerint. Az állami rádióban tegnap úgy fogalmazott: Brüsszelben annyit akadékoskodtak. Jávor Benedek volt uniós képviselő szerint ez nem igaz, az uniós vizsgálatok legfeljebb 16 hónapig tartottak, szerinte a 6-7 éves csúszást, a magyar és az orosz fél „szerencsétlenkedte” össze. A külügyminiszter áprilisban azt mondta: a paksi erőmű új blokkjai a következő évtized elején léphetnek működésbe.

A strand partjánál tervezett betonozás ellen tiltakozva kezdtek el szerveződni a helyiek Szálkán, de hamar kiderült, hogy jóval nagyobb beruházások is várhatnak az apró falura, és hamarosan lebetonozhatják a kedvelt kirándulóhelyhez, a medvehagymás réthez vezető erdei utat is. A civilek ésszerűbb növekedést és több beleszólást szeretnének a falu fejlesztésébe, a települést 18 éve vezető és a strandot tulajdonló polgármester szerint viszont az összes fejlesztési tervről régóta tudhatott mindenki és nincs ok az aggodalomra.

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

Miután az OLAF szabálytalannak ítélte az Elios-lámpacseréket, a kormány visszavonta a támogatási igényt. Így az adófizetők finanszírozzák a korrupt beruházásokat.

És a takarító cég uniós pénzből képzett gyakornokokat - pallérozásukra méregdrága digitális kütyüket vásároltak.

A maga módján szinte viccesen pofátlan közpénzlopás-sorozatot tárt fel a témában évek óta utazó Hadházy Ákos független parlamenti képviselő. A feltárt bizonyíték kivételesen meggyőző: legalább 6 pályázó szó szerint ugyanazt a szöveget adta be, további tíz pedig szintén egyforma pályázatot, ami elé eltérő bevezetőt írtak. Mindezt bárki ellenőrizheti az interneten. A trükköt addig finomították, hogy a stiklit most már szinte csak véletlenül lehet leleplezni.