K-Monitor Adatbázis

A vádhatóság szerint a Széchenyi Bank folyamatosan veszteséges volt, ezért trükközéssel kellett megoldani, hogy előteremtsék a tőkeemelések, és a bank megvásárlása idején felvett hitelek finanszírozásához szükséges összegeket. A vádirat jelentős részben egy optikai kábelhálózat-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozás – amely ügyfele volt a pénzintézetnek – pénzügyi vezetőjének vallomásaira épül. Mivel P. Attila jelentősen hozzájárult a bűnügy feltárásához, vele szemben megszüntettek egy büntetőeljárást. A Széchényi Banknál történt visszaélések miatt indult perben azonban vádlott lett. A férfi tavaly decemberben a bíróság előtt azt mondta, hogy „lazábban kezelte” a kihallgatásokat, és vallomásának vannak olyan elemei, amelyeket a nyomozók írtak. Szakértők szerint ha valótlan az állítása, akkor hamis vád miatt kell felelnie.

A magyar állam 2013 közepén hárommilliárd forintért 49 százalékos tulajdonrészt szerzett a Széchenyi Kereskedelmi Bankban. A pénzintézet az Államadósság Kezelő Központot is vezető Töröcskei István érdekeltsége volt. A Fidesz-közeli bankár a vád szerint az állami tőkeemelés idején törvénytelen pénzügyi manőverekkel is igyekezett fenntartani a bank működőképességét, a Széchenyi Bank azonban minden próbálozás ellenére bedőlt. A hatóságok nyolc évig nyomoztak az ügyben, a kormányzathoz tartozók felelőssége azonban érdemben nem vetődött fel. Az állam által a bank vezetésébe delegált ügyvédet, Vörös Józsefet – aki Mészáros Lőrinc bizalmasa – ugyan őrizetbe vették, de az ügyészség lapunknak küldött válasza alapján bizonyítottság hiányában nem vádolták meg.

Nyolcévi nyomozás után pilótajáték-szerű manőverezéssel, fiktív tőkeemeléssel, látszólagos kölcsöntörlesztéssel és felelőtlen hitelfelvétellel vádolják Töröcskei István bankárt és 14 állítólagos cinkosát. A Széchenyi Bank bukása súlyos milliárdokba került az adófizetőknek.