K-Monitor Adatbázis

A hatalommal szembeni jogérvényesítésért küzdenek, ráadásul Schmidt Máriának először nem ártana elszámolnia a közpénzzel, és a közérdekű adatokat hozzáférhetővé kellene tenni.

Schmidt azt nehezményezi, hogy a „Transparency International a Civitas Alapítvány megbízásából a kampányban egy olyan »Fekete könyvet« állított össze a 2010–2018 közötti magyarországi korrupcióról, mely felsorolásában a 6. helyen szerepelteti a közalapítványunk által megvalósított »1956-os emlékévet«”.

A hétfői Magyar Közlönyben megjelent határozatával a kormány azonnali hatállyal 1,5 milliárd forintot ad Schmidt Mária Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványának azért, hogy az alapítványt bevonják a digitális tartalomfejlesztésbe.

Mint ahogy azt áprilisban megírtuk, kereseteket nyújtottunk be a Schmidt Mária által elnökölt Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal szemben, mivel az 1956-os Emlékév nyertes pályázataival kapcsolatban kötött szerződéseket, továbbá az “Egy szabad országért” című dal költségeinek kiadását megtagadták. A perekre már csak azért is szükség volt, mivel Schmidt Mária ígéretével ellentétben a költségekkel nem számolt el az Emlékbizottság. Mindkét eljárást megnyertük, de teljesen tisztán így sem látunk, mivel az egyik ítéletnek értelmezésünk szerint nem tett eleget az alperes.

A Hír TV közérdekűadat-igényléssel tudta meg, hogy a holokauszt áldozatainak emléket állító múzeum épülete hiába készült el már évekkel ezelőtt, a tárlat tartalmáról és az üzemeltetésről a kormánynak még nem sikerült megegyeznie a zsidó szervezetekkel, és a Mazsihisz szerint a múzeum már nem is nyit ki a választás előtt.

Arra kap most pénzt a projekt két évvel a kezdete után, ami józan paraszti ésszel alapvetőnek tűnik: akadálymentesítésre és közművek tervezésére.

Hiába ért véget lassan öt hónapja az 56-os emlékév, Schmidt Mária alapítványa továbbra sem hajlandó elszámolni a kormánytól kapott több mint 15 milliárd forinttal.

Kedden folytatódott A Per: Pruck Pál lánya indított keresetet a Terror Házát fenntartó közalapítvány ellen, miután a tavalyi 1956-os emlékévben Dózsa László nevét írták apja fotója mellé. Az első szürreális tárgyalási nap után most három történészt hallgattak meg tanúként, akik mind egyöntetűen állították: Schmidt Máriáéknak nincs igazuk, nem Dózsa László van a képen. Az egyik történésznek kedden a bíró feloldotta a Terror Házával kötött szerződésének titoktartási részét – rögtön érdekes dolog került elő.

Több mint száznegyven idős embert károsított meg az a három csaló, aki a Don-kanyarban elhunyt katonák, illetve a roma holokauszt áldozatainak hozzátartozóit hitegette kárpótlással az ország több megyéjében. Két férfi és egy nő ellen eljárást indítottak – tájékoztatta szombaton a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense az MTI-t.

Az emlékezetes '56-os emlékév után újabb egyéves állami programsorozat került Schmidt Mária keze alá.