K-Monitor Adatbázis

A dohányzás visszaszorítása ürügyén a kormány újraszabályozta a dohánykiskereskedelmet. A trafik koncessziók odaítélése teljesen átláthatatlanul történt, a pályázatokat jelentős része kormány közeli vállalkozók és rokonaik nyerték.

A törvényszöveg Brüsszelbe előzetes jóváhagyásra kiküldött verziójáról például kiderült, hogy egy "Sánta János" nevű felhasználó számítógépén hozták létre. A név megegyezik a Continental Zrt. vezetőjéével, Lázár János ismerősével.

Már ekkor jelezték, pusztán a dohányból ugyanis nehezen fognak megélni a trafikok, az eladási pontok mesterséges leszűkítése – a korábbi 38 ezer helyett csak 6 ezer helyen lehet majd cigit kapni – a feketepiac robbanásszerű elburjánzását hozza. Azt pedig senki sem képes megakadályozni, hogy a trafikokat zsebszerződéseken keresztül néhány nagyobb üzleti kör tartsa majd a kezében. Több lépésben szerencsejátékkal, kávéval, újsággal, üdítőkkel, alkoholokkal bővítették a trafikok termékkörét.

A piacátszervezésért felelős, Németh Lászlóné vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), illetve a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. 2012. április végén tette közzé a trafikpályázatnak a magyar dohánypiac túlnyomó részét felosztó első körének nyerteseit (20 évre).
A Fidesztől a trafikmutyi miatt távozott szekszárdi képviselő, Hadházy Ákos a hvg.hu-nak átadott egy, a szekszárdi frakcióülésen készült, témába vágó hangfelvételt. Ez volt az első konkrét bizonyíték arról, amiről országszerte suttogtak, miszerint a helyi fideszes frakcióüléseken dőlt el, hogy kik kaphatnak trafikot, és kik nem. Hajduszoboszló még hasonló.

Később az ügyészség a trafkpályázat törvényességének vizsgálatát azzal utasította el, hogy a dohánytermék-kiskereskedelem jogának átengedésekor Németh Lászlóné miniszter a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás körébe tartozó döntést hozott. Márpedig a gazdálkodás körében meghozott döntés nem tartozik az ügyészségről szóló törvényben meghatározott ügyészi törvényességi ellenőrzési hatáskörbe.

A dohánykereskedelem monopolizálása hazánkban (MTA-DE, 2019)

A pécsi Zsolnay-gyár korábban megmentőként ünnepelt szír-svájci többségi tulajdonosa, Bachar Najari szerint egy fideszes érdekkör el akarta venni tőle a porcelánmanufaktúrát. A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár körül. 2016 áprilisában a NAV szállt ki a Zsolnayhoz, és azt közölte az adóhivatal, hogy költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával indítottak büntetőeljárást. A pécsi önkormányzat erre egy közleményben úgy reagált, hogy “mi már nem lepődünk meg semmin, hiszen már korábban is voltak félelmeink”, és talán végre megérti mindenki, hogy miért volt szükség a gyár védettség alá helyezésére.Május 18-án a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felmondta a Zsolnay 433 millió forintos hitelét, és innentől kezdve felgyorsultak az események.

Azonban hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. A terv Pécs jogi képviselője, Szabó Iván szerint az volt, hogy a WHB feltőkésíti az önkormányzati Ledina Kft.-t, amely majd üzemelteti a felszámolás alá került Zsolnay-gyárat. A többségi tulajdonos, Bachar Najari azonban kifizette a Zsolnay tartozását, a WHB tulajdonosa, Paár Attila pedig a botrány miatt kihátrált az együttműködésből. A WHB egyébként cáfolja Szabót: azt állítják, hogy nem volt kapcsolatuk a Ledinával, és csak befektetési céllal vették meg a Zsolnay banki tartozását. (forrás: Átlátszó.hu)

2017 augusztusában a Zsolnay manufaktúra pert indított az MFB ellen, emellett annak a 117 dolgozónak is kártérítést kell fizetnie aki 2016 júniusában felmondott a Zsolnay-gyárnak és az önkormányzati Ledina Kft-ben kezdtek dolgozni. Így noha a Ledina termelődő vesztesége már nem az amúgy is eladósodott Pécset terheli, ebben az ügyben az esetleges 30 milliós kártérítést az önkormányzat állhatja, ez azonban hűtlen kezelés gyanúját is felveti. 2018-ban a jogerős ítélet is megszületett, miszerint kártérítést kell fizetnie a 117 dolgozónak, összesen 20 millió forintot.