language

Kulcsszavak:

átláthatóság highlight_off

Személyek:

Trócsányi László highlight_off

Trócsányi László

Trócsányi László (Budapest, 1956. március 6. –) magyar jogtudós, ügyvéd, diplomata, egyetemi tanár. Kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog, a közjogi bíráskodás, a közjogi (közigazgatási) bíráskodás és az európai közjog, ezen belül a nemzeti alkotmányjog és az európai integráció kérdése.

2000 és 2004 között Magyarország brüsszeli nagykövete, 2007-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották. Tisztségét 2010-ig töltötte be, amikor kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé. 2014. június 6-tól 2019. június 30-ig Magyarország igazságügyi minisztere. 2019-ben a magyar kormány őt jelölte az alakuló Európai Bizottság magyarországi biztosi posztjára, de az ügyvédi irodája kapcsán fennálló összeférhetetlenségi kockázat miatt végül nem került kinevezésre. 2019 óta az Európai Parlamentben képviselő.

A Magyar Jogász Egylet elnöke, a Szegedi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [15]  Oldalak:   1 2   >  >>

Álláshalmozásban, közpénzes mutyikban érintettek egyes magyar EP-képviselők is

Előkelő helyen szerepel a magyar képviselőcsoport az EP-képviselők kifogásolható ügyeit gyűjtő EP-képviselő Szabálysértési Projekt (MEP Misconduct Project) adatbázisában: a magyar küldöttek több mint felének nevéhez kapcsolódik valamilyen kétes ügy. Ezek elsősorban magyar közpénzekkel kapcsolatosak, ami nem csoda, hiszen a magyar EP-képviselők jelentős része brüsszeli munkáján kívül Magyarországon is fontos politikai funkciókat tölt be.

Végrehajtók a Schadl-ügyről: Tudniuk kellett erről a legmagasabb szinteken is

A Völner-ügy csak a jéghegy csúcsa, mondják a kormányt átszövő korrupciós botrányról a piacról kiszorított végrehajtók. Bizonyíték erre, hogy a Miniszterelnökségen is házkutatást tartottak két hónapja. Lenyúlásokra nem csak a posztok újraosztása adott lehetőséget.

A Völner-ügy miatt két miniszter és egy másik államtitkár jogi felelősségét is vizsgálni kéne

Amit az ügyészség tudni vél Völner Pál korrupciós ügyeiről, az akkor is felveti rajta kívül még legalább két minisztériumi felsővezető jogi felelősségét, ha korrupciós juttatást más nem kapott. Hogyan tudta Völner olyan végrehajtói pályázatok eredményeit is befolyásolni, amelyekben az Igazságügyi Minisztérium (IM) egy másik államtitkára – papíron – az ő bármiféle közreműködése nélkül döntött? Miért adott Varga Judit igazságügy-miniszter 2019 nyarán egy olyan miniszteri biztosi pozíciót a helyettesének, amely az addig is jövedelmező korrupciós kapcsolatot igazi bombaüzletté változtatta?

Fideszes EP-képviselők is felkerültek a legnagyobb mellékes jövedelemmel rendelkezők listájára

Két fideszes EP-képviselő is található azon a listán, amelyen a Transparency International összegyűjtötte azt az ötven politikust, akiknek a legnagyobb a mellékkeresetük. A helyzet rámutat a képviselői jövedelmekkel kapcsolatos felületes és önkéntes adatszolgáltatás hátrányaira.

Az egyetemek helyett a fideszesekkel feltöltött kuratóriumoknak lesz autonómiájuk

Orbán Viktor egyértelművé tette, mi vezette a közalapítványok kurátorainak kiválasztásakor: világnézeti elköteleződést várt el. Közben várhatóan újabb forrásokhoz juthatnak majd a kiszervezett intézmények.

Hatalmasat sumákol a kormány: nem mondja meg, kiket jelölt strasbourgi bírónak

Nem tisztességes, nem átlátható és nem konzisztens az a folyamat, amelyben a kormány eldöntötte, ki lesz Magyarország három strasbourgi bírójelöltje – áll a Helsinki Bizottság közleményében.

Lázárnak bejött 2015, Orbán és Áder pénzt gyűjtött

Vasárnap éjszaka ismét kiderült, az ország vezető politikusai közül kinek hozta a legtöbbet anyagilag 2015 – legalábbis papíron. Úgy tűnik, Lázár Jánosnak igencsak rendben alakultak a dolgai, Varga Mihály szintén elégedett lehet, de több pénze lett Áder Jánosnak és Orbán Viktornak is. Vannak aztán olyanok – lásd Kövér Lászlót – akikre leginkább a puritán szó igaz. A legnagyobb vesztesnek első ránézésre az MSZP elnöke tűnik. Összeállítás az életünket leginkább befolyásoló politikusok vagyoni helyzetéről.

A nyilvánosság próbája

Nemzeti hitvallás a neve az alaptörvény preambulumának, amely a benne foglaltak szerint a jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Ha figyelmesen végigolvassuk a szöveget, találunk benne egy ilyen mondatot is: „Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.”
Találatok: [15]  Oldalak:   1 2   >  >>