K-Monitor Adatbázis

,5 milliárdról 5 milliárdra növelte éves bevételét a Peszter Kft. Hasonlóan látványos sikereket ért el az Alkotás Szolgáltató Kft, amely 158 millióról 1,4 milliárdra tornázta fel a bevételét egyetlen év alatt. És a Pharos ’95 Kft. is jó évet zárt 2022-ben: 4,2 milliárdról 11,3 milliárdra nőtt a cég forgalma. A három vállalkozásban az a közös, hogy több megbízást is kaptak kézilabdapályák és csarnokok építésére a közelmúltban. És persze az is, hogy több szálon kötődnek a kormányhoz és/vagy a Fideszhez.

Január 13-án startol el a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság, a január 30-ig tartó eseményt Magyarország és Szlovákia közösen rendezi meg. Míg szlovák szomszédaink két, már meglévő sportcsarnokot használnak fel a célra, addig idehaza gigantikus stadionépítésbe kezdett a kormány az EB égisze alatt. Összeszedtük a férfi kézilabda Európa-bajnokság sportberuházásainak a kivitelezési árait: három új kézilabdacsarnokra és egy aréna felújítására összesen nettó 128 milliárd (bruttó 162 milliárd) forintot költöttek. A beruházásokkal ismét NER-es vállalkozók zsebét tömték ki. Az arénák az EB kezdetére épphogy meglettek, a magyar férfi kézilabda-válogatott azonban nem tudta a felkészülési mérkőzéseit a tatabányai sportcsarnokban játszani, ugyanis akkor az akkor még nem készült el.

Az Átlátszó számításai szerint eddig nettó 131 milliárd forintba került a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság az adófizetőknek. Ehhez képest Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöke 2018-ban még arról beszélt, hogy a kontinenstorna összesen 10-15 milliárd forintos beruházást igényelhet Magyarországon. A tervezett összeg azonban 3 év alatt közel tízszeresére nőtt, az eseményhez kapcsoló beruházásokból pedig eddig főként kormányközeli vállalkozások profitáltak.

Mészáros Lőrincék családi cége adta a legolcsóbb ajánlatot az új budapesti csarnokra, és ez is egy nullával több, mint amit Kocsis Máté eredetileg ígért.