K-Monitor Adatbázis

Oknyomozó dokumentumfilm-sorozatot készített Gulyás Márton arról, hogyan ny kamupártok pénzlenyúlási akciójáról. Az első részt tegnap mutatták be, tanúsága szerint a 2018. áprilisi 8-i országgyűlési választásokon induló kamupártok majdnem felét a 90-es években aktív Magyarországi Zöld Párthoz és a képviselői költségtérítésekről szóló 2009-es népszavazással feltűnt Seres Máriához köthető kör mozgatta. A hat bemutatott párt 2,2 milliárd forintnyi állami támogatást vehetett fel és tüntethetett el.

Nemcsak az ellenzéki szavazótáborban való zavarkeltés, hanem a bűncselekmények sorának gyanúját keltve behajthatatlanul eltűnő kampánypénzek is mozgatják a többes ajánlás rendszerével létrehozott kamupárt-generátort, amelynek fenntartásában egyedül a Fidesz-KDNP érdekelt. Egy bizniszpárt kisegítésével már le is bukott a kormányoldal, ám 2018-ban akár 6 milliárd 371 millió forintra is rúghat a választási színjáték számlája.

A parlamenti választáson induló pártok és egyéni jelöltek kampányköltéseinek elszámoltatása – legalábbis a hivatali "lepapírozás" szintjén lezárult azzal, hogy a héten az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyilvánosságra hozta összefoglalóját az elköltött pénzek utolsó nagy szeletéről. Ligeti Miklós, a hazai korrupció összefüggéseit vizsgáló Transparency International Magyarország jogi igazgatója viszont úgy fogalmazott, hogy az ellenőrzés mindössze annyit takart, sikerült-e a limit alá hazudni magukat a pártoknak.

Nyolc, az országgyűlési választáson listát állító, de képviselethez végül nem jutó párt sértette meg az áfatörvényt és a számviteli törvényt a kampánypénzek elköltése során, az Összefogás Pártnál büntetőeljárás is indult a számvitel rendjének megsértésének gyanúja miatt - ismertette az Állami Számvevőszék a kedden bemutatott jelentésében.

Költségvetési csalás gyanújával tett feljelentést az Állami Számvevőszék az Együtt 2014 Párt (ez nem Bajnai pártja, hanem az ellenük létrehozott kamupárt), illetve az egymáshoz szorosan kötődő Új Dimenzió Párt és Új Magyarország Párt ellen, miután megvizsgálta, hogyan használták fel a választáson kapott költségvetési támogatást.

Nem érdekli a bizniszpártokat, azaz az elsősorban a kampánytámogatások megszerzésére szerveződő formációkat a veszprémi időközi választás. Ám a mezőny így is nagy lesz, hiszen már eddig is tizenhat párt jelezte, hogy jelöltet kíván állítani. Ráadásul a nyilvántartásba vételt még később is kezdeményezhetik. Emellett független indulókra is számítani lehet – nekik nem kell előzetesen jelentkezniük –, így egyelőre nem lehet tudni, február 22-én hány név szerepel majd a szavazólapokon.

Enyhén szólva is akadozik az áprilisi parlamenti választáson induló jelöltekkel és pártokkal szemben kiszabott mintegy kétmilliárd forintnyi bírság behajtása: a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kapott adatok szerint eddig 1,2 millió forintot tudtak behajtani.

Nem szerepeltek fényesen a tavasszal még országos listát állító és százmilliós kampánytámogatásban részesülő kisebb pártok az önkormányzati választáson. A 14 szervezet mérlege összesen 11 képviselői és egy polgármesteri hely, meg 40 ezer szavazat. 4 párt eltűnt, 2 pedig egyetlen jelöltet sem állított.

Rendőrségi feljelentés is született tavasszal a kamupártok ügyében, egyelőre következmények nélkül. Kíváncsiak voltunk, megéri-e nekik indulni a helyhatósági választásokon. Érdekes válaszokat kaptunk.

Beigazolódott a Blikk félelme! Milliárdokat síbolhattak el azok a pártok, amelyek nem szereztek parlamenti mandátumot. Többségük beszámolójában ugyanis az áll: papíron szinte mind elköltötték a közpénzből kapott százmilliókat.