Még az ünnepek előtt jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, hogy azokat a korábban kimaradt földterületeket is beruházási célterületté nyilvánítják, melyek kimaradtak, de ennek ellenére a kormányhivatal kivonta őket. Ezekről a földekről írtuk meg, hogy jogalap nélkül döntött róluk a hivatal. A kormány lépett, a hivatal a nyomokat láthatatlanná tette.
A nemrég letartóztatott P. Gábor egy 2022-es hangfelvételen arról beszélt, hogyan intézett ingyenlakást Szaniszló Sándor XVIII. kerületi DK-s polgármesternek. A szisztéma nem új: a 2019-es kispesti hangfelvételeken hasonló módszerekről rántotta le a leplet Lackner Csaba ex-MSZP-s önkormányzati képviselő, aki szerint a polgármester és mások lakásokat „szereznek”, vagy a lopott pénzből családtagjaik nevére vásárolnak. Ha ilyesmi valóban megtörténhetett Kispesten, abban P. Gábornak fontos szerep juthatott, ugyanis ő vezette a kerületi Vagyongazdálkodási és Városüzemeltetési Irodát.
Ismeretlen tettes ellen, de egyértelműen Orbán Viktorra célozva tett feljelentést a hétvégén kirobbant Spar-botrány ügyében Lukács László jobbikos képviselő.
Súlyos, akár nyolcévi szabadságvesztésre is számíthatnak a III. kerületi csúszópénzes botrány elkövetői, ha a bíróság elítéli az érintetteket. Az ügyben egyelőre hivatalos személyt nem hallgattak ki gyanúsítottként, de a nyomozásban nyilvánvalóan azt is tisztázni fogják, hogy kapott-e bármelyik baloldali politikus a vesztegetési pénzekből.
„Viszonylag nyíltan azt mondták nekünk, hogy ha az állam részesedést szerezne a vállalatunkban, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzet. Mi most Brüsszelben reménykedünk”– mondta a Pressének adott interjúban Hans Reisch, a Spar osztrák anyavállalatának vezérigazgatója. Ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy mit szólt a magyar kormány ahhoz, hogy a Spar panasszal fordult az Európai Bizottsághoz a magyarországi kiskereskedelmi különadó miatt.
Átalakította működését és Svájcba menekítette magyarországi vagyona egy részét az osztrák tulajdonú Spar üzletlánc, amely azt állítja: így védekeznek az ellen, hogy Orbán Viktor oligarchái megszerezzék a magyar piacon második legerősebb élelmiszerkereskedelmi céget.
Csütörtökön pontot tett a Kúria a zuglói Bosnyák téri piac szomszédságában épülő ingatlanegyüttes 244 milliárd forintos szerződése miatt indult bírósági ügy végére, mert a harmadfokon eljáró bíróság is Hadházy Ákosnak és a közpénzek átláthatóságáért dolgozó Transparency International (TI) civil szervezetnek adtak igazat. Így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. most már tényleg kénytelen lesz elküldeni a szerződést a független képviselőnek.
„Tényfeltáró munkánkban jelentős eredményeket értünk el (…) 2023-ban 120 milliárd forint uniós támogatást vizsgáltunk” – olvasható az Integritás Hatóság parlamenti beszámolójában (pdf-ben itt). Biró Ferenc elnök szerint azonban számos előrelépésre van szükség, hogy a munkájuk hatékony legyen.
Ötmilliárd euróból épülhetne fel a Rákosrendezőre tervezett új városrész, közkeletű nevén a mini-Dubaj. Szijjártó Péter szerdán találkozott és egyeztetett az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi miniszterével, Táni bin Ahmed al-Zejudival. A külgazdasági és külügyminiszter „zászlóshajó projektnek” nevezte a fejlesztést.
„Kidobná? Ne tegye! Inkább ajánlja fel a turistaházba!”
– áll a kisapáti önkormányzat közösségi oldalán. Olyan, jó állapotban lévő bútorokat (asztalt, széket, kisebb szekrényt) és függönyöket keresnek, amiket a turistaház berendezéséhez fel tudnak használni.
A ház felújítására 68,7 millió forintot költöttek a Kisfaludy turisztikai fejlesztési program pályázati keretéből, amihez még saját forrást is raktak, tájékoztatott Horváth-Zsédöly Viktória Imola, Kisapáti alpolgármestere. A ház külső-belső felújítása elkészült, de a berendezés befejezésére már nem maradt pénz. Ezért gondolták, hogy ha a faluban amúgy is lomtalanítás lesz, akkor felajánlásokat gyűjtenek a helyiektől.
Találatok: [
57541]
Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 > >>