K-Monitor Adatbázis

Csak minimális információkat közölnek magukról az állami tulajdonban lévő cégek, pedig esetükben is közérdek az átláthatóság - derült ki a Transparency International Magyarország felméréséből.

Magyarország korrupciós megítélése hasonló a régió többi országához – derül ki a hazánkban dolgozó multinacionális vállalatok válaszaiból. Volt, aki a Napi.hu-val azt közölte, hogy 20 év alatt sosem tapasztalta a "mindent behálózó" korrupciót, míg más szerint akkor kell nagyon figyelni, ha valamilyen engedélyt akarnak beszerezni.

A közbeszerzésekre fordított kiadás 20-25 százalékát megspórolhatnánk a korrupció kiiktatásával, tehát 2012-ben akár 325 milliárd forintot spórolhattunk volna – hangzott el azon a konferencián, melyet a Transparency szervezett a civil ellenőrzés szerepéről a közbeszerzésekben.

Nemcsak itthon, de a világban bárhol elérhetetlen a nulla százalékos korrupció. Egy elviselhető szintig azonban le lehetne csökkenteni a visszaéléseket, ettől azonban még igen távol vagyunk.

A szervezeten belüli visszaélések bejelentésének (whistleblowing) kereteit szabályozó törvény év eleji hatálybalépésével kikerültek a „szürke zónából” a már korábban kialakított vállalati bejelentési rendszerek és az újakra vonatkozóan is egyértelműbb a szabályozás – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda legfrissebb összefoglalójából.

Magyarországon nemrég elfogadásra került a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény, ami hatályon kívül helyezi a 2009-es jogszabályt, valamint egységesíti és törvényi szintre emeli az Adatvédelmi Biztos legfontosabb ajánlásait.

Egyes felmérések szerint a hazai vállalatok bruttó bevételeik mintegy 5-7 százalékát veszíthetik el a korrupció és a visszaélések miatt.

Az autógyártás és a kiskereskedelem teljesít a legrosszabbul, a telekommunikáció pedig a legjobban a korrupcióellenes programok nyilvánosságra hozatala terén - derült ki a Transparency International (TI) Magyarország legfrissebb kutatásából, amely szerint egyetlen vállalat sem ért el 100 százalékot, az átlagos eredmény 45 százalék volt.

Bár a vállalatok nagy része alkalmaz a korrupció megelőzését segítő eszközöket, ezek a megoldások önmagukban nem védik ki a korrupciós kockázatokat, ha nincs mögöttük vezetői elkötelezettség - derül ki a Telenor és a Transparency International Magyarország közös, nem reprezentatív felméréséből.

Bíró Ferenc, az Ernst&Young visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetője ismertette a 2011-es Európai Visszaélési felmérés eredményeit, melyben Magyarország a második helyet foglalja el Oroszország után. Hazánkban sokkal magasabb a korrupciós kockázat, mint Európa más országaiban.