language

Személyek:

Dávid Zoltán highlight_off

Akták:

Vadasparki játszótér highlight_off
185.000.000 Ft

Vadasparki játszótér

2013 nyarán 185 millió forintos uniós támogatással, összesen 265 millió forintból épített játszóteret adott át a szegedi vadasparkban a Titan Project's House Kft., amelynek egy évvel korábban mindössze 1,7 millió forint árbevétele volt. A cég vezetője a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez nyújtotta be pályázatát, a támogatási szerződést 2013. január 18-án írták alá. Később kiderült: a játszótér eszközigénye a valóságban 40-50 millió forint lehetett, a játszótéri játékok ára pedig az azokat forgalmazó cég katalógusa szerint mindössze 12 millió forint volt. Az ügyben Ménesi Imre MSZP-s képviselő fordult az OLAF-hoz és az ügyészséghez 2014 nyarán. Kiderült, hogy a Titan Project’s tulajdonosa és ügyvezetője, Vahl Rezső, két trafikkoncessziót nyert el az állami pályázaton, Cseri László fideszes önkormányzati képviselőjelölt pedig, aki dohánycégének kültagja volt, hármat. Vahl a 2014-es kampányba is beavatkozott a kormánypártok oldalán. A Titan Project’s-t először fantomizálták, majd 2015-ben felszámolás alá került. A szegedi Fidesz-KDNP ekkori közleménye szerint a játszótér az adófizetőknek egy forintjába sem került, mivel EU-s pénzből valósult meg, ráadásul a beruházás évente csaknem tízmillió forint bevételt hoz a városnak. Eleinte a Miniszterelnökség még arról tájékoztatta a helyi képviselőt, hogy a közreműködő hatóság az ellenőrzések során mindent rendben talált. A Titan Project’s felszámolója 12 millió forint kikiáltási áron hirdette a játszótér berendezéseit egy 2016-os felszámolási hirdetményben, a játékok hardverjeit pedig többszöri nekifutásra 1,6 millió forintért sikerült eladni.

 

 Az ügyben az OLAF jelzése után a Csongrád Megyei Főügyészség 2017 novemberében emelt csak vádat három terhelttel szemben nagy értékű költségvetési csalás és pénzmosás miatt, akik a játszótérre kiírt pályázattal összefüggésben 185 millió forintot csaltak el. A három vádlott közül ketten ekkor előzetes letartóztatásban voltak, a harmadik, pénzmosással gyanúsított férfit Liechtensteiben fogták el. A vádirat szerint a feljelentett szegedi cég vezetője 2012. októberében kötött bérleti szerződést az önkormányzattal, játszótér kialakítását és üzemeltetését és interaktív látogató-tájékoztató rendszer kialakítását tervezte, amihez sikerült 185 millió forintos támogatást szerezni. Ezután a cég vállalkozási szerződést kötött egy másik vádlott által képviselt szlovákiai székhelyű céggel a projekt generálkivitelezésére. A szlovák cég azután valótlan tartalmú szerződést kötött egy brit-virgin szigeteki offshore céggel az interaktív látogató-tájékoztató rendszer szoftverjének kifejlesztésére annak ellenére, hogy az már korábban a szegedi cég rendelkezésére állt, illetőleg azt az eljárás során ismeretlenül maradt személyek készítették. A szerződések alapján a szlovák cég a szegedi székhelyű cég felé 230 millió forintról állított ki számlát a játszótér elemeinek beszállításáról, kültéri tájékoztató konzolok felállításáról, az interaktív látogatótájékoztató rendszer kiépítéséről. A számlákkal szemben a projekt tényleges bekerülési értéke az összeg a 15 százaléka volt, tehát nem létező munkára számlázták ki a fejlesztési pénzeket. A vádlottak a bűncselekményből származó pénz eredetének leplezése érdekében valótlan tartalmú szerződéseket kötöttek egy liechtensteini gazdasági társasággal. Többszörös átutalásokkal, offshore cég bevonásával és a cégek közötti pénzmozgatásokkal a jogosulatlanul felvett támogatás összegét eltüntették, az nem került elő.

 

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött. 


Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2]  Oldalak:   1

OLAF-jelzések: hatszorosan túlszámlázták a szegedi vadaspark játszóterét és látogató-tájékoztató rendszerét

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelzéseivel kapcsolatos cikksorozatunkban volt már szó játszótér-fejlesztési mutyiról, ilyenből ugyanis több is szerepel a brüsszeli csalás elleni hivatal által a magyar ügyészség felé jelzett problémás ügyek között. Ezúttal a szegedi vadaspark területén létrehozott tematikus játszótér és látogató-tájékoztató rendszer körüli anomáliákról lesz szó, amelynek megvalósítására 185 millió forint uniós támogatást hívtak le botrányos módon. Az ügyben érintetteket még első fokon sem vonta felelősségre a bíróság.

Ha tudni akarja, hogy nyúlják az uniós pénzt, akkor ezt a sztorit olvassa el!

A szegedi Flamingó-ügyben minden benne van: trükközés a költségekkel, túlszámlázás és „innovatív” informatikai megoldások a költségek felsrófolására.Ebben a sztoriban nem csupán az uniós támogatással megvalósult projekt visszásságaira derül fény, de képbe került egy álnevet használó informatikus is, aki tanúmeghallgatása után köddé vált. Nem csoda, hiszen ő, azon kívül, hogy az ügy koronatanúja, számos más csalási ügyben is érintett.
Találatok: [2]  Oldalak:   1