K-Monitor Adatbázis

Mintha kényszeres magántőkealap-gründolásba kezdett volna a hatalmi gazdasági elit – a Tiborcz István és Mészáros Lőrinc mögötti sor is. A NER titkos pénzcsatornáiról szóló írásunk második, záró részében majd’ mindenki szerepel, aki az elmúlt 10-12 évben különös vagy botrányos kapcsolatba került az állammal – legyen szó letelepedés-, lélegeztetőgép-, vakcina-, vérplazma- vagy vagonbizniszről. Ők most egységesen úgy érzik, szükségük van tulajdonosrejtegető-adóoptimalizáló egységekre. Offshore-ozni már nem divat, magántőkealapozni viszont szinte kötelező.

Garancsi István cége szeretné megvenni a piacvezető készpénz-logisztikai céget, vagyis a G4S-csoport hazai érdekeltségeit. Ha a versenyhivatal jóváhagyja, az eddig külföldi kézben levő cég eladását, akkor már kizárólag politikaközeli befektetők rúgnak labdába a stratégiai fontosságú ágazatban. Az is pikáns lesz, ha ezek a cégek összefognak, de az is, ha versenyeznek.

A magyar készpénz-szállítási piac nem túl nagy, összesen három céget tart el*. Ezek az utóbbi években együttesen sem értek el húszmilliárd forint bevételt, ami ahhoz képest, hogy egy egész szektorról van szó, nem olyan sok pénz. Az általuk megtermelt nyereség pedig elhanyagolható. Mégis iszonyatosan fontos iparágról van szó: stratégiailag létfontosságú, hogy valaki feltöltse a bankfiókokat, bankautomatákat, kiszállítsa a nyugdíjakat, és összeszedje, majd feldolgozza azt az elképesztő mennyiségű készpénzt, amit elköltünk a boltokban. Enélkül leállna a gazdaság vérkeringése. Nem mellesleg rengeteg érzékeny adat kerülhet a pénzfeldolgozók birtokába.

Már eddig is nehéz volt követni az Eximbank és a Rogán-Habony-érdekkör közötti családi-politikai-üzleti összefonódásokat, de ezeket most egy újabbal gyarapítjuk. Legyen szó magánhitelezésről, belföldi vállalati hitelezésről vagy nemzetközi segélyhitelről, csupa ismerős név bukkan fel.