A külföldi politikai befolyásolást, ami ellen itthon még állami szervet, Szuverenitásvédelmi Hivatalt is létrehozta a kormány, azt Lengyelországban például maga végezte.
Csak úgy repkedtek a kis, városi egyesületeknek szánt milliók a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) decemberi pályázatán. Az állami patrónus több olyan szervezetnek is utalt, amely 2019-ben részt vett az önkormányzati választáson, és – hogy, hogy nem – jelöltjeik a helyi Fidesz-KDNP-vel együtt indultak.
Megelőlegezve a még fel sem állt Szuverenitásvédelmi Hatóság szerepét, agyba-főbe büntetné az ÁSZ a Fidesz kihívóit.
Félmilliárd folyt be adományokból tavaly a CÖF–CÖKA-hoz, amely részben felélte megtakarításait, de az alapítványában így is maradt 102 milliója, viszont az üzleti vállalkozásuk a korábbinál is nagyobb, 177 milliós veszteséget hozott össze 2022-ben.
„A műsorszám támogatója Magyarország Kormánya” – ez a bejátszás gyakori a TV2-csoport műsorainál. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közadatigénylésünkre megmutatta, hogy 2022-ben milyen produkcióknál tűnt fel ez a fajta kormányzati reklám. Az elénk tárt adatok szerint a „kampány” leginkább a TV2 pénzelése. Közel 6 milliárd forintot fizettek éjszaka is megjelenő kormányhirdetésre, a legtöbbet épp a választások előtt.
Öt hónapba telt, mire a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodával eljutottunk odáig, hogy megmutatták, mennyit költöttek 2022-ben a társadalmi célú reklámként futó kampányokra, és hol jelentek meg ezek a hirdetések. Az állami milliárdok legnagyobb része a kormányközeli médiánál landolt, de kapott belőle a Blikk, a Népszava, az ATV és az RTL is.
A kormány besegített abba, hogy a Fidesz felhasználja a választók személyes adatait az idei magyarországi választási kampányban — állítja a Human Rights Watch ma publikált jelentése. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a visszaélések a kormánypárt javára befolyásolták a versenyfeltételeket. A jelentés megállapítja, hogy az ellenzéki pártok adatkezelése sem volt átlátható, de hozzáteszi, hogy ezeknek a pártoknak az adatkezelési hiányosságai nem eredményezték a választási folyamat igazságtalanságát.
A titkosítás alól szerdán feloldott nemzetbiztonsági prezentáció szerint az Egyesült Államokból érkező dollármilliók jókora része végül a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok emblematikus arcai körül kiépült, adatgyűjtésen alapuló online politikai marketinggel foglalkozó céghálózathoz került. Még sok a kérdőjel a vizsgálatok körül, a hárommilliárd forintnyi dolláradomány vélelmezett forrásaira csak célzások szerepelnek a közzétett anyagban.
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
