K-Monitor Adatbázis

Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ lett belőle.

Horváth László tiszteletbeli kazah konzul, kormányközeli vállalkozó cége varrodára, Mészáros Lőrincék ásványvizes cége pedig csomagolás-fejlesztésre kapott összesen 4 milliárd forintot a Pénzügyminisztériumtól. Varga Mihály állítólag maga döntött a nyertesekről. A pénz egy része így Karcagra, Varga szülővárosába kerül(t), és jutott a miniszter barátja cégének is.

Az éves beszámoló szerint több mint 50 milliárd forintot osztott szét 2021-ben a kormány határon túli magyar szervezeteknek, ami az előirányzat duplája, viszont az előző évinek csak a harmada-fele. Az eszéki focicsapat Mészáros Lőrinc névleges kiszállása után is kapott pénzt.

Orosz és kínai érdekeket is kiszolgál Orbán Viktor, hogy a kormányához közel álló üzletembereknek újabb hatalmas üzleteket hozzon. A Kína és Európa közötti vasúti áruforgalom ideterelésének reménybeli profitján miniszterek és holdudvaraik marakodnak, miközben mindegyik kap állami milliárdokat is.

A közbeszerzési értesítőben egymás után jelentek meg az arról szóló hirdetmények, hogy az egyetem több intézményfejlesztési tendere is eredménytelen lett pénzhiány miatt. A beruházásokat ugyanis az Európai Unió helyreállítási alapjából (Recovery and Resilience Facility, röviden RRF) fedezték volna, ám a kormány áprilisban úgy döntött, hogy a Magyarországra jutó RRF-pénzeknek (kb. 5800 milliárd forint) csupán a vissza nem térítendő támogatásként felvehető 43%-át (2500 milliárd forintot) kéri, és emiatt jelentősen csökkentette a felsőoktatási fejlesztésekre eredetileg megjelölt összeget.

Orbán Viktor egyértelművé tette, mi vezette a közalapítványok kurátorainak kiválasztásakor: világnézeti elköteleződést várt el. Közben várhatóan újabb forrásokhoz juthatnak majd a kiszervezett intézmények.

Arról is szól a jogszabály, hogy a veszélyhelyzetben bárkinek szinte bármire lehet támogatást adni a Nemzeti Kulturális Alapból, és erről az emberi erőforrások minisztere egyedül dönt.

A kormány elindította az Egészségipari Támogatási Programot, amelynek rögtön két felelőse is lett, ám még véletlenül sem az egészségért felelős minisztérium. A programban számos cég gyakorlatilag nulla tőkével, alkalmazott nélkül milliárdos állami támogatáshoz juthatott. A Podiart Kft. pl. 2019-ben 242 milliós forgalom mellett 10,7 milliós profitot realizált, vagyis támogatásként 50 évnyi profitot kapott. Az addig 1 főt foglalkoztató a Zorinvest Kft. Budakeszin 2,9 milliárd forintos beruházást kapott, amiből 2,35 milliárd forintnyi a közpénz.

Hatalmas összeget szórnak rá a hazai egészségiparra, bár még nem tudni, hogyan, és egyáltalán minek. Közben a kórházak évek óta kénytelenek a silány, de olcsó kínai eszközöket venni, el is véreztek a hazai gyártók. Az állam a járvány alatt se magyar terméket vett, még attól a „stratégiai” cégtől sem, ahol ott voltak a honvédségi megbízottak. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arról egyáltalán nincs meggyőződve, hogy érdemes lenne új cégeket és új gyárakat létrehozni (vagyis zöldmezős beruházásokba fektetni) a kapacitások növelésére. A meglévő kapacitásokon esetleg érdemes lehet fejleszteni. Az a kérdés, hogy mekkora a hazai igény, hova gyártunk majd felszereléseket, hova adjuk el azokat és mennyiért? Miközben a kormány a pénzt számolatlanul költve hordatta az eszközöket a maszkoktól a lélegeztetőgépekig Kínából, a magyar tulajdonú, debreceni, stratégiai fontosságú Dispomedicortól egyáltalán semmit sem rendelt.