K-Monitor Adatbázis

A szomszédos országok egyes fociklubjait a magyar kormány bőségesen támogatja az adófizetők pénzéből. E sportnyomulás szakmai és gazdasági haszna erősen kétséges, viszont mesterségesen szíthatja a kölcsönös ellenszenvet a helyi közösségekben.

Építőipar, élelmiszer-termelés, de főként a német autóipar: busásan megajándékozta a kormány a szívének kedves köröket a koronavírus-járványra hivatkozva indított pályázaton. Mészáros, Gattyán vagy Leisztinger is feltűnik a HVG által megszerzett dokumentumban.

Három éve működniük kellene a „hazafias szempontból fontos” sportokat oktató intézményeknek, s noha az alapkőletételek nagy csinnadrattával lezajlottak, még az érintett önkormányzatok sincsenek képben, mi a helyzet az építkezésekkel.

Itt lett volna a nagy alkalom a Mészáros-féle 2rule mezek nemzetközi bemutatkozására, ám az olimpiára nem jutottak ki az oligarcha sportruhái. A NER azonban így is kaszál a mezcserén.

Miközben a világ a koronavírus-járványra figyelt, a nagy NER-építőcégeknél ment tovább az élet, mint a vírus előtt. Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Paár Attila társaságai a válság kezdete óta mintegy 800 milliárd forintnyi tenderen szerepeltek sikeresen, de nemcsak innen érkezett pénz, több támogatási programban is jutottak nekik források, bár ezek aprópénznek tűnnek az állami megbízások mellett.

A DVTK tulajdonosváltásával már az NB I. harmadához köze van az ország leggazdagabb emberének, de az alacsonyabb osztályokban és a határon túl is könnyű belefutni Mészáros Lőrinc jelenlétébe.

Az elmúlt években az Orbán-kormány jelentős összegeket költött a szomszédos országokban élő magyarokra. Riportsorozatunkban annak jártunk utána, hogyan hasznosulnak ezek a hatalmas összegek a határon túl, és hogyan növeli befolyását a magyar kormány Szlovéniában, Szerbiában és Romániában.

Négy körben összesen 25 milliárd forintos keretből támogatott Magyarországon működő építőipari vállakozásokat a kormány 2018-ban és 2019-ben. A legszerencsésebbekről nehéz elképzelni, hogy másképpen ne tudnának fejleszteni, hiszen állami megrendelések, illetve NER-es kapcsolatok segítik boldogulásukat.

Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Ebben a cikkben a Horvátországban, Szlovéniában és Ukrajnában működő fociakadémiáknak nyújtott, eddig összesen 6,5 milliárd forintnyi magyar állami támogatásról lesz szó.

Összesen 145 budapesti focipályát szeretne építeni vagy legalább rendbe hozni a Magyar Labdarúgó Szövetség, egy-egy új pálya építése 200 millió forintba kerülhet az első tervek szerint.