language

Lapok:

Népszava highlight_off

Akták:

Vendégházak uniós pénzből highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Vendégházak uniós pénzből

Vendégházak uniós pénzből

A Darányi Ignác-terv a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtására (a kis-, közepes családi gazdálkodók, helyben lakó gazdálkodó családok támogatására indul. Részben a 2014-ig le nem kötött EU-források – mintegy 300 milliárd forint – képezték pénzügyi keretét. Ennek alapján felgyorsították a pályázati jogcímek meghirdetését és pályázatok lebonyolítását a pályáztató Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál. Az uniós pénzek “kipörgetésének” szándékával zajló Darányi-terv pályázatai közül azonban több kétes vagy kudarcos végeredménnyel és politikaközeli nyertesekkel zárult. Mondok József, Izsák polgármestere a Darányi-tervből kapott 35 millió forint támogatást egy vadászpanzió építésére. A polgármester a támogatásokat elbíráló Dunamellék LEADER bizottsági tagja is volt. Az épület teljes egészében elkészült és be is jegyezték az önkormányzat weboldalán, mint szálláshely. Az N1TV felvétele szerint azonban Mondok József életvitelszerűen lakott a vadászházban. A polgármester ezt azzal magyarázta: félt, hogy betörnek. Később kiderült, Mondok Karádon is felépített egy hasonló vadászpanziót. Az Együtt feljelentése nyomán az Ügyészség nyomozást indított költségvetési csalás miatt, később vádat is emeltek Mondok és két társa ellen.

Krisztin L. László Badacsonytomaj polgármestere szintén ilyen konstrukcióban épített képzőközpontot 35 milliós támogatással. Krisztin szintén a helyi LEADER szervezetben töltött be vezető pozíciót. A 140 nm-es épületet a család tulajdonában lévő telekre húzta fel az alpolgármester, Orbán Péter kivitelező cége, 25 millió forintért. Rajzó Ildikó önkormányzati képviselő kifogásolta, hogy a településnek volt szabad telke és non-profit szervezete is, amely megvalósíthatta volna a projektet, ehelyett a polgármester profitál belőle a támogatási időszak után. Molnár Oszkár Edelény polgármestere is hasonló botrányba keveredett. A pályázati pénzből épített “szörpház” a gyanú szerint szintén magánlakásként üzemel. Szuhán 2014 őszén építettek fel 32 millió forint EU-forrásból egy vendégházat, amiről a HVG azt írta, azt a település környékén gyakran vadászó Szabó Zsolt államtitkár és baráti köre használja, ott nem lehet szállást foglalni.

A Darányi-terven ezen túl nyúltenyésztésre pénzt nyert a több korrupciós üggyel is vádolt fideszes országgyűlési képviselő, Varga Gábor rokona. Állattartó telepre kapott 430 millió forintot a Fejér megyei földügyekben is érintett, Orbán-közeli Flier-család. Pusztaföldváron a polgármesterhez köthető céget bízták meg a Darányi-terves építkezéssel. A Darányi-terv révén valósult volna meg többek között a megalapozatlannak tűnő kisteleki gyógyszállófejlesztés is. A projekt 2012-ben indult a Royal Casa Kft. révén. Az 1,2 milliárd forintos projekt 822 millió forintos EU támogatást kapott. Miközben az NGM oldalán a projekt megvalósultként volt feltűntetve, kiderült, hogy az épület kb 80 százalékban készült el, mivel 2015 végére elfogyott a pénz. A Royal Casa önrésze mögött nem volt fedezet és emiatt banki kölcsönt sem kaptak. 2016 végén az utolsó határidő is lejárt, és ezt a felelős minisztérium már nem hosszabbította meg, a 822 millió forintot vissza kell fizetni.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv -Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött. 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Uniós- és közpénzből épített saját magának vendégházat Pétervására fideszes polgármestere

50 millió forint uniós támogatásból épített falusi vendégházat Pétervására fideszes polgármestere. Ez már a sokadik olyan turisztikai beruházás a környéken, amire ő, vagy családtagjai nyertek uniós és költségvetési támogatást. Eged Istvánt a helyszínen találta Hadházy Ákos. A polgármester előbb azt mondta a független képviselőnek, hogy takarítja a házat, majd mikor szembesítették vele, hogy munkaidőben van, azt mondta, a betegszabadságát tölti.
Találatok: [1]  Oldalak:   1