language

Akták:

Simonka-ügyek highlight_off
Vendégházak uniós pénzből highlight_off

Simonka-ügyek

Simonka-ügyek

A Magyar Narancs 2014-ben mutatta be, hogy a 300 lakosú Pusztaottlakán – ahol Simonka György korábban  polgármester volt – fideszes országgyűlési képviselőként hogyan menedzselte azokat a vállalkozásokat, amelyekben rendre a családtagjai, rokonai, illetve ismerősei kaptak közpénzből finanszírozott megrendeléseket. A körhöz köthető cégek egy olyan pilotprogramban is részt vehettek, amelyeket a képviselő menedzselt. Pusztaottlaka ezzel az uniós forrásoknak lakosságarányosan kiemelkedő mértékben haszonélvezője lett. A Blikk kiderítette, hogy Simonka felesége három házukra is sikeresen pályázott a támogatott napkollektorok felszerelésére is, összesen 2,4 millió forintot kaptak az államtól. Simonka saját unokahúgától bérelte azt a 2600 négyzetméteres újkígyósi telket, amin két óriási háza van, állami támogatásból épített napkollektorokkal. Simonka ekkor képviselői vagyonnyilatkozata alapján csekély jövelme mellett jelentős tartozásokkal rendelkezett.

Simonka rokonsága és ismeretségi körének tagjai a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programon (HURO) keresztül is pénzhez jutottak. A Simonka-közeli Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány kuratóriuma úgy határozott, hogy 24 millió forintért Pusztaottlakán elindítják a Közös sajtószolgáltatás a határ menti térség jobb informálása érdekében elnevezésű programot, anélkül, hogy lett volna bármilyen sajtóval kapcsolatos tevékenységük. A DBMT vezetői nem írtak ki közbeszerzést, hanem helyi vállalkozásokat bíztak meg a munkákkal. Három cégtől kértek ajánlatot, ezek közül két társaságnak nem sikerült érvényes pályázatot benyújtania (a tenderre meghívott másik cég, a Simba Hungária Kft szintén Simonka érdekeltség), a nyertes így végül a Simonka család érdekeltségébe tartozó Család Tour Kft. lett. Az időközben Likefest, majd Mentor Menedzsment névre váltó vállalkozás az összegért vállalta egyórányi rádióműsor, néhány kiadvány megtervezését és három médiatréning megszervezését. A Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség az ügyben költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást, az eljárás során pedig fény derült arra, hogy többszörös összeférhetetlenség állt fenn. Az egyik meghívott cég ugyanis benne volt a pályázatot kiíró alapítvány alapítói körében, az alapítvány kuratóriumának egyik tagja pedig a pályázat lebonyolítása idején ügyvezető igazgatója volt a nyertesként kihozott cégnek. A lefolytatott eljárás újabb fordulójában eltűnt az összeférhetetlenségre és az alkalmatlanságra vonatkozó tétel, és 300 ezer forintra mérséklődött a büntetés.

A DBMT később két másik pályázaton ugyanazt a pályázatíró céget, a Public Sector Kft-tbízta meg több feladattal, amely a Mengyi Rolanddal szemben elrendelt nyomozás anyagaiban is szerepel. Az alapítvány annak ellenére fordult sorozatban többször a céghez különböző egészségügyi szűrésekkel, tanácsadással, szemléletmódváltás elősegítésével, hogy a cégadatbázisban bejegyzett tevékenységei között egyetlen egészségüggyel foglalkozó sem szerepelt. A Public Sector 17 millió forinthoz jutott az egyik pályázat keretében, amely során többek között olyan feladatokkal bízták meg, mint keringési, érzékszervi, mozgásszervi, dohányzás- és szájüregdaganat-szűrés. Egy másik, DBMT által kiírt pályázatban ugyanez a cég 21 millió forintot kapott egyebek mellett a családok kiegyensúlyozott fejlődését segítő gyakorlati szolgáltatások, babaőrzőprogram, és baba-mama akadémia szervezésére. Az egyik meghívott cég benne volt a pályázatot kiíró alapítvány alapítói körében, az alapítvány kuratóriumának egyik tagja pedig a pályázat lebonyolítása idején ügyvezető igazgatója volt a nyertesként kihozott cégnek. 

Az Átlátszó további ügyekről is beszámolt, ahol uniós fejlesztési pénzek kerülhettek a Simonka-hálózat közelébe: 

Simonka egyik üzlettársa 2017. márciusában előzetes letartóztatásba került költségvetési csalás bűntette miatt. Ez az eljárás Simonka Györgyöt is érinti: a tulajdonában lévő és becsődölt Magyar Termés TÉSZ Kft.-vel van összefüggésben, mely társaságban üzlettársa volt Simonkának a férfi. Amellett, hogy a cég összesen 973 millió forint kárt okozott az államnak, sikerült elérniük, hogy a felszámolás után a Magyar Termés TÉSZ Kft. teljes vagyona újra a Simonka-közeli kör tulajdonába kerüljön vissza.

2018-ban, négy évnyi nyomozás után az ügyészség indítványára az Országgyűlés megszavazta Simonka mentelmi jogának felfüggesztését. A vádirat szerint az ügyészség összesen 1,4 milliárdos költségvetési csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítja a Békés megyei politikust. Beismerés esetén nyolc és fél év fegyházbüntetés kiszabását és 850 millió forint vagyonelkobzást indítványozott a vádhatóság, Simonka azonban tagadja az összes ellene megfogalmazott vádpontot. A tárgyalás 2020-ban kezdődött és továbbra sem született döntés az ügyben: a pandémia mellett az ügyet tárgyaló bíró leváltása miatt is húzódott az eljárás. Az is kérdéses, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség miért nem vette eddig előzetes letartóztatásba a képviselőt – különösen azok után, hogy kiderült, Simonka tanúkat próbált megvesztegetni, ami miatt 2021-ben szintén vádat emeltek ellene. A 2022-es országgyűlési választások előtt pár hónappal derült ki, hogy Simonka György visszavonul az országos politikától és távozik békési választókerületének elnökségéből, a Fidesznek azonban tagja marad. Simonkát 2022 októberében alpolgármesternek nevezték ki Pusztaottlakán.

Vendégházak uniós pénzből

Vendégházak uniós pénzből

A Darányi Ignác-terv a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtására (a kis-, közepes családi gazdálkodók, helyben lakó gazdálkodó családok támogatására indul. Részben a 2014-ig le nem kötött EU-források – mintegy 300 milliárd forint – képezték pénzügyi keretét. Ennek alapján felgyorsították a pályázati jogcímek meghirdetését és pályázatok lebonyolítását a pályáztató Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál. Az uniós pénzek “kipörgetésének” szándékával zajló Darányi-terv pályázatai közül azonban több kétes vagy kudarcos végeredménnyel és politikaközeli nyertesekkel zárult. Mondok József, Izsák polgármestere a Darányi-tervből kapott 35 millió forint támogatást egy vadászpanzió építésére. A polgármester a támogatásokat elbíráló Dunamellék LEADER bizottsági tagja is volt. Az épület teljes egészében elkészült és be is jegyezték az önkormányzat weboldalán, mint szálláshely. Az N1TV felvétele szerint azonban Mondok József életvitelszerűen lakott a vadászházban. A polgármester ezt azzal magyarázta: félt, hogy betörnek. Később kiderült, Mondok Karádon is felépített egy hasonló vadászpanziót. Az Együtt feljelentése nyomán az Ügyészség nyomozást indított költségvetési csalás miatt, később vádat is emeltek Mondok és két társa ellen.

Krisztin L. László Badacsonytomaj polgármestere szintén ilyen konstrukcióban épített képzőközpontot 35 milliós támogatással. Krisztin szintén a helyi LEADER szervezetben töltött be vezető pozíciót. A 140 nm-es épületet a család tulajdonában lévő telekre húzta fel az alpolgármester, Orbán Péter kivitelező cége, 25 millió forintért. Rajzó Ildikó önkormányzati képviselő kifogásolta, hogy a településnek volt szabad telke és non-profit szervezete is, amely megvalósíthatta volna a projektet, ehelyett a polgármester profitál belőle a támogatási időszak után. Molnár Oszkár Edelény polgármestere is hasonló botrányba keveredett. A pályázati pénzből épített “szörpház” a gyanú szerint szintén magánlakásként üzemel. Szuhán 2014 őszén építettek fel 32 millió forint EU-forrásból egy vendégházat, amiről a HVG azt írta, azt a település környékén gyakran vadászó Szabó Zsolt államtitkár és baráti köre használja, ott nem lehet szállást foglalni.

A Darányi-terven ezen túl nyúltenyésztésre pénzt nyert a több korrupciós üggyel is vádolt fideszes országgyűlési képviselő, Varga Gábor rokona. Állattartó telepre kapott 430 millió forintot a Fejér megyei földügyekben is érintett, Orbán-közeli Flier-család. Pusztaföldváron a polgármesterhez köthető céget bízták meg a Darányi-terves építkezéssel. A Darányi-terv révén valósult volna meg többek között a megalapozatlannak tűnő kisteleki gyógyszállófejlesztés is. A projekt 2012-ben indult a Royal Casa Kft. révén. Az 1,2 milliárd forintos projekt 822 millió forintos EU támogatást kapott. Miközben az NGM oldalán a projekt megvalósultként volt feltűntetve, kiderült, hogy az épület kb 80 százalékban készült el, mivel 2015 végére elfogyott a pénz. A Royal Casa önrésze mögött nem volt fedezet és emiatt banki kölcsönt sem kaptak. 2016 végén az utolsó határidő is lejárt, és ezt a felelős minisztérium már nem hosszabbította meg, a 822 millió forintot vissza kell fizetni.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv -Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött. 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Közpénzből gazdagodnak a Simonka-közeli fideszes képviselő rokonai, az ügyészség már nyomoz

A napokban a legfőbb ügyészre hivatkozva arról számolt be az Index.hu, hogy Varga Gábor, Fejér megyei fideszes országgyűlési képviselő családjához köthető cégek ügyei után nyomoz az ügyészség. Helyreigazítás: A 2017. október 26. napján „Közpénzből gazdagodnak a Simonka-közeli fideszes képviselő rokonai, az ügyészség már nyomoz” című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy az Angóra Nemesítő és Nyúltenyésztő Nonprofit Kft. bikácsi nyúltenyésztő telepe nem működik, egy állat sincs ott.
Találatok: [1]  Oldalak:   1