K-Monitor Adatbázis

Júniusban derítettük ki, hogy közel 300 millió forintot adott Veszprémben hotelfejlesztésre a jövő évi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projektet szervező cég a saját főtanácsadója vállalkozásának. Nem sokkal ezután Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese írásbeli kérdéssel fordult a kormányhoz, amit a legfőbb ügyészség feljelentésként értékelt. A rendőrség azonban mindent rendben talált: a bűnüldöző szerv szerint a feljelentés csupán a pályázati pénzből részesülők körét sérelmezi, amely önmagában nem veti fel a bűncselekmény gyanúját.

Jövőre Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa (EKF). Ennek kapcsán 800 millió forintot szórtak ki hotelfejlesztésekre. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. úgy osztotta ki a pénzeket, hogy abból nagyrészt egy szűk, a fideszes önkormányzattal jó kapcsolatot ápoló kör részesült. Közel 300 millió forint landolt a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatójának a többségi tulajdonában lévő szállodájánál. Mészáros Zoltán sietősen távozott a posztjáról még a pályázat kiírása előtt, de vezérigazgatói főtanácsadóként maradt a cégnél. Egy másik, helyi és EKF-es közbeszerzéseken sikeres cég pedig 272 millió forintot kapott.

535 millió 341 ezer 962 forint támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy 2030 programján keresztül a badacsonyörsi Folly Arborétum és Borászati Nonprofit Kft. A pénz nagy részét – 470 020 922 forintot – egy, a Fidesz-holdudvarhoz köthető cég megbízására költötte a támogatást elnyerő vállalkozás. A tulajdonos férje korábban a fideszes Németh Szilárd vezette csepeli önkormányzat városgazdálkodási cégét irányította. Áder János leköszönő köztársasági elnök néhány napja épp ebben az arborétumban jelentette ki, hogy „fontos a teljesítmények meg- és elismerése”.

2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.

A korábban Club Aliga, jelenleg pedig Aligaliget néven futó projekt természetrombolással járna – állítják az építési terveket régóta kritizáló civilek. A beruházó ugyanis 180 méter hosszú szállodát húzna fel a mesés panorámájú partfal tetejére, aljára pedig villaépületeket építene. E célból megcsonkítaná Aliga ikonikus magaspartját: a felső részét „leborotválná”, és megbontaná az alját is, hogy nagyobb területen épülhessenek meg a tervezett villaépületek. Mindezt „közösségi érdekre” hivatkozva, a veszélyes partfal stabilizálásának szükségességével indokolják. A civil szervezetek azonban – akik éppen az instabil partfalra tervezett építkezést tartják veszélyesnek – újabb szakmai érveket sorakoztattak fel a beruházás természetkárosító és tájképromboló elemei ellen. A végső szót a környezetvédelmi hatóság fogja kimondani, erre azonban még mindig várni kell.

Az értékes Balaton-parti ingatlanokra hárman is licitáltak, de 900 milliós ajánlattal a Mudura Sándorhoz köthető DT. Invest Kft. lett a nyertes. Az újságíró-strand mellett épül, jelentős állami támogatással, a Csányi-Hernádi-Garancsi trió (CDHT Hotel Projekt Kft.) szállodája, a CD Service Kft. azonban alulmaradt a liciten. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke szerint az üdülő évek óta veszteséges volt.

Tihanyban már a mocsár sincs biztonságban a beruházóktól: a tihanyi önkormányzat egy lápos, fákkal borított területet is beáldozott a profit érdekében. A Balaton-parti ingatlant 746 millió forintért értékesítette. A medencés luxusszálló kedvéért a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) is módosította a polgármester, de már egy újabb módosítás van napirenden: a szomszédos, önkormányzati tulajdonú lápot arra szeretnék használni, hogy a vendégek közvetlenül le tudjanak sétálni a Balaton-partra. A polgármester támogatja, hogy a „kaotikus állapotú” kisnádast rendbe hozzák, a helyiek szerint viszont a háborítatlan nádasban semmi „revitalizálandó” nincs. A fás telekre évekig hordták az aszfaltot, a hatásvizsgálat szerint a „köves talajt” a terep feltöltésére fogják használni, azonban a beruházó azt állítja, elszállíttatja az építési hulladékot.

Mint a kis gömböc, egyre csak hízik az a hatalmas balatonhenyei birtok, amiről először egy éve mutattunk drónfelvételeket. A mostanra Orbán Győző hatvanpusztai majorságát megközelítő méretű beruházást a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán kezdte el 2019-ben, majd nem sokkal később tovább is adta rokonainak és kormány-közeli ismeretségi körének. A terület most egy olyan tőkealap tulajdonában van, aminek kezelője Tiborcz István egy barátjának a cége. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő segítségével pilótával ellátott kisrepülőgépről fotóztuk a tájvédelmi körzetben fekvő, mostanra közel 20 ezer négyzetméteres birtokot.

Tegnap zárult a pályázat a többségi állami tulajdonban lévő Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) 11 balatoni vitorláskikötőjének bérbeadására. A vállalat szerint a bérbeadás a cég érdekeit, fejlesztését szolgálja, helyi forrásaink szerint azonban Fidesz-közeli vállalkozók balatoni terjeszkedését segítheti a lépés. Ráadásul épp most kínál eladásra a kikötők közelében több értékes vízparti ingatlant az állami hajóscég. Az Átlátszó megkeresésére a BAHART nem kívánt nyilatkozni, ezért egy drónnal és videókamerával eredtünk a történet nyomába.

Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire. A környék rendkívül népszerűvé vált a NER-elit köreiben: drónfelvételen mutatjuk, hogy néz ki most a Tihanyi-félsziget, és hogy milyen sok mezőgazdasági tárolónak álcázott luxusnyaralót, és víztározóként engedélyeztetett úszómedencét építettek ide.