Megújult a K-Monitor sajtóadatbázisa. Mondd el a véleményed róla!
language

Akták:

Vesztegetés az INA privatizációjánál highlight_off

Lapok:

Inforádió highlight_off

Vesztegetés az INA privatizációjánál

Vesztegetés az INA privatizációjánál

A horvát ügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni igazgatósága (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányításának jogát. Sanadert egyszer már el is ítélték az ügyben – de 2015 novemberében szabadlábra került, miután eljárási hibák miatt érvénytelenítették a jogerős ítéletét –, ami kínos üzenet volt Budapestre, hiszen ha volt, akit lefizettek, akkor kellett lennie valakinek, aki lefizetett. A Mol és Hernádi Zsolt viszont minden esetben visszautasította a vádakat. Hernádi Zsolt kiadatását először 2013-ban kérték a horvát hatóságok, ezt akkor a Fővárosi Törvényszék arra hivatkozva utasította el, hogy olyan ügyben adtak ki elfogatóparancsot Hernádi Zsolt ellen, amelyben a magyar ügyészség már vizsgálódott, és amelyet bűncselekmény hiányában még 2012-ben megszüntettek. A horvát illetékesek azonban úgy döntöttek, hogy ez nem befolyásolja a Mol vezetője elleni horvátországi eljárást, ezért az a mai napig tart: a Zágráb megyei bíróság azt állítja, hogy  nem sértették meg a kétszeres eljárás alá vonás tilalmát, ami miatt 2015 novemberében Hernádi Zsolt lekerült az Interpol körözési listájáról, és ami miatt Németország és Ausztria is felfüggesztette a Mol elnök-vezérigazgatója elleni horvát elfogatóparancs végrehajtását.Horvátországnak több mint 30 millió dollárjába (9 milliárd forint) került a döntőbírósági eljárás Mol-INA-ügyben, mivel a magyar cég meg is kontrázta a horvát lépéseket azzal, hogy választott bírósági eljárást kezdeményezett a horvátok állítólagos szerződésszegése miatt. Az eljárást a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indította a Mol, mivel álláspontja szerint csaknem 80 milliárd forint veszteség érte azzal, hogy a horvát kormány nem teljesítette az INA gázüzletágának átvételéről szóló szerződést.  (forrás: Index.hu)

 

A genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (UNCITRAL) nemzetközi választottbíróság angol nyelven elérhető teljes ítéletét feldolgozó Heti Válasz azt állapította meg, hogy Horvátország lényegében koncepciós pert indított a legnagyobb magyar vállalat, illetve vezetője, Hernádi Zsolt ellen – úgymond a nemzeti érdekektől vezéreltetve.  2018 nyarán a horvát rendőrség újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott elfogatóparancsot, ám azt a magyar bíróság újból elutasította.

 

Inforádió

Az InfoRádió Magyarország első hírrádiója, amely a hét minden napján 15 percenként jelentkezik friss budapesti, országos és nemzetközi hírekkel. Sugárzása 2000 októberében indult Budapesten. A 61 millió forintos alaptőkéből Mészáros László 70 százalékkal, Heltai Péter 10 százalékkel, a Mészáros érdekeltségébe tartozó Budapesti Kommunikációs Rt. (a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolát működtető cég) pedig 20 százalékkal részesedett. 2002-ben a Willow 5 Vagyonkezelő Rt. (amely a könyvvizsgáló Mundweilné Csőke Éva tulajdona) 26,47 százalékos tulajdonrészesedésével a többiek részesedése csökkent. 2005-ben Mészáros kivásárolta Heltai Pétert és saját üzletrészét is az általa képviselt londoni székhelyű Achilles Trading Ltb.-be vitte át. 2006-ban a rádió elindította internetes hírportálját. 2008. március 12-én került a Nobilis Kristóf érdekeltségi körbe tartozó Central European Media & Publishing Zrt. (CEMP) 100%-os tulajdonába, a CEMP később Spéder Zoltán érdekelrségébe került. 2012-ben új, közösségi frekvenciára került a rádió mert az addigi frekvencia sugárzási díját nem tudta fizetni. Miután Spéder eladta médiaérdekeltségeit, így a CEMP-X Online Zrt.-t és az  Inforádió Kft., az Inforádió tulajdonosa Módos Márton 881 Media Invest Kft.-je lett. Módos 2001 óta az InfoRádió Kft. ügyvezetője, egyben 2002 júniusa óta a hírrádió, 2006-os indulása óta pedig a hírportál főszerkesztője is.  Bár Módosnak máig is erősek a Fidesz-kapcsolatai, részben annak is köszönhetően, hogy egykoron maga is képviselőjelöltje volt a mai kormányzópártnak, illetve az  első Fidesz-kormány idején az állami ÁPV Rt. kommunikációs igazgatója volt, de az InfoRádiót alapvetően BBC-szerű, pártsemleges működésre törekvő rádióként tartják számon.

Találatok: [1]  Oldalak:   1
Találatok: [1]  Oldalak:   1