Megújult a K-Monitor sajtóadatbázisa. Mondd el a véleményed róla!
language

Akták:

Vesztegetés az INA privatizációjánál highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Vesztegetés az INA privatizációjánál

Vesztegetés az INA privatizációjánál

A horvát ügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni igazgatósága (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányításának jogát. Sanadert egyszer már el is ítélték az ügyben – de 2015 novemberében szabadlábra került, miután eljárási hibák miatt érvénytelenítették a jogerős ítéletét –, ami kínos üzenet volt Budapestre, hiszen ha volt, akit lefizettek, akkor kellett lennie valakinek, aki lefizetett. A Mol és Hernádi Zsolt viszont minden esetben visszautasította a vádakat. Hernádi Zsolt kiadatását először 2013-ban kérték a horvát hatóságok, ezt akkor a Fővárosi Törvényszék arra hivatkozva utasította el, hogy olyan ügyben adtak ki elfogatóparancsot Hernádi Zsolt ellen, amelyben a magyar ügyészség már vizsgálódott, és amelyet bűncselekmény hiányában még 2012-ben megszüntettek. A horvát illetékesek azonban úgy döntöttek, hogy ez nem befolyásolja a Mol vezetője elleni horvátországi eljárást, ezért az a mai napig tart: a Zágráb megyei bíróság azt állítja, hogy  nem sértették meg a kétszeres eljárás alá vonás tilalmát, ami miatt 2015 novemberében Hernádi Zsolt lekerült az Interpol körözési listájáról, és ami miatt Németország és Ausztria is felfüggesztette a Mol elnök-vezérigazgatója elleni horvát elfogatóparancs végrehajtását.Horvátországnak több mint 30 millió dollárjába (9 milliárd forint) került a döntőbírósági eljárás Mol-INA-ügyben, mivel a magyar cég meg is kontrázta a horvát lépéseket azzal, hogy választott bírósági eljárást kezdeményezett a horvátok állítólagos szerződésszegése miatt. Az eljárást a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indította a Mol, mivel álláspontja szerint csaknem 80 milliárd forint veszteség érte azzal, hogy a horvát kormány nem teljesítette az INA gázüzletágának átvételéről szóló szerződést.  (forrás: Index.hu)

 

A genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (UNCITRAL) nemzetközi választottbíróság angol nyelven elérhető teljes ítéletét feldolgozó Heti Válasz azt állapította meg, hogy Horvátország lényegében koncepciós pert indított a legnagyobb magyar vállalat, illetve vezetője, Hernádi Zsolt ellen – úgymond a nemzeti érdekektől vezéreltetve.  2018 nyarán a horvát rendőrség újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott elfogatóparancsot, ám azt a magyar bíróság újból elutasította.

 

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok: [15]  Oldalak:   1 2   >  >>

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.

Döntés öt év után: Ki kellett volna adni Hernádit Horvátországnak

A magyar hatóságok nem sunnyoghatják el Hernádi Zsolt Mol-vezér zágrábi kiadatási kérelmeit - döntött szerdán az Európai Bíróság. Nem állja meg ugyanis a helyét a magyar ügyészség érvelése, hogy ők nem találták nyomát a vesztegetésnek. Ettől még Hernádinak nem kell attól tartania, hogy egy zágrábi cellában találja magát.

Mol-INA - Folytatódik Hernádi Zsolt pere

A horvát legfelsőbb bíróság döntése alapján folytatódik a korrupcióval vádolt Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának májusban ideiglenesen felfüggesztett büntetőpere Zágrábban - közölte az N1 horvát hírcsatorna hétfőn, a bíróság közleményére hivatkozva.

Mol-INA-ügy - A zágrábi testület elutasította a Mol keresetét

A horvát legfelsőbb közigazgatási bíróság helybenhagyta a horvát pénzügyi szervezetek állami felügyeletének (HANFA) piacfelügyeleti eljárásban hozott döntését, amely szerint a Mol Nyrt. 2010 végén és 2011 elején manipulálta a tőkepiacot annak érdekében, hogy megszerezze az INA részvényeit, és egyben elutasította a magyar olajipari vállalatnak a határozat ellen benyújtott keresetét.

Josipovic: érvénytelen a Mol-INA-szerződés

A Mol számára nem sok jót ígér, hogy Ivo Josipovic horvát elnök azt mondta a Sanader-ítéletet kommentálva, hogy "a következmények nagyon komolyak, és a törvénytelen, valamint korrupt alapokon nyugvó kapcsolatok nem maradhatnak fenn". Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt ugyanis többek között azért ítélték el most jogerősen, mert a bíróság szerint kenőpénzt fogadott el azért, hogy a Mol irányítást szerezzen a horvát INA olajvállalatban.

Mol-Ina: cáfol a volt főtanácsadó

A horvátországi és az ausztriai vizsgálatok terhelő bizonyítékokat tartalmaznak Hernádi Zsoltra, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójára és közvetetten volt főtanácsadójára, Tóth Józsefre is, aki tulajdonrésszel rendelkezett abban a cégben, amely kenőpénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát miniszterelnöknek az INA irányítási jogainak a megszerzéséért – írta tegnapi cikkében a horvát Jutarnji list.

Hernádi: nem érkezett szabályos idézés Horvátországból

Hernádi Zsolt a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója az egyik horvát kereskedelmi televíziónak adott exkluzív vasárnapi interjújában megismételte, hogy sem ő, sem kollégái nem követtek el bűncselekményt a Mol-INA-ügyben. Hozzátette: minden idézésnek, amelyet szabályosan kapott, megfelelt, Horvátországból azonban szabályos idézést nem kapott.

Az ENSZ előtt az INA-ügy

Nemrég még arról írtak az újságok, hogy békés megoldáshoz közeledik a Mol és a horvát állam közötti konfliktus, ám a csata ismét felforrósodóban: a horvátok azt szeretnék, ha egyenesen az ENSZ választott bírósága venné el a Mol INA fölötti irányítói jogait.
Találatok: [15]  Oldalak:   1 2   >  >>