Megújult a K-Monitor sajtóadatbázisa. Mondd el a véleményed róla!
language

Akták:

Vesztegetés az INA privatizációjánál highlight_off
"Piszkos tizenkettő" (agrárcégek privatizációja) highlight_off

Vesztegetés az INA privatizációjánál

Vesztegetés az INA privatizációjánál

A horvát ügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni igazgatósága (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányításának jogát. Sanadert egyszer már el is ítélték az ügyben – de 2015 novemberében szabadlábra került, miután eljárási hibák miatt érvénytelenítették a jogerős ítéletét –, ami kínos üzenet volt Budapestre, hiszen ha volt, akit lefizettek, akkor kellett lennie valakinek, aki lefizetett. A Mol és Hernádi Zsolt viszont minden esetben visszautasította a vádakat. Hernádi Zsolt kiadatását először 2013-ban kérték a horvát hatóságok, ezt akkor a Fővárosi Törvényszék arra hivatkozva utasította el, hogy olyan ügyben adtak ki elfogatóparancsot Hernádi Zsolt ellen, amelyben a magyar ügyészség már vizsgálódott, és amelyet bűncselekmény hiányában még 2012-ben megszüntettek. A horvát illetékesek azonban úgy döntöttek, hogy ez nem befolyásolja a Mol vezetője elleni horvátországi eljárást, ezért az a mai napig tart: a Zágráb megyei bíróság azt állítja, hogy  nem sértették meg a kétszeres eljárás alá vonás tilalmát, ami miatt 2015 novemberében Hernádi Zsolt lekerült az Interpol körözési listájáról, és ami miatt Németország és Ausztria is felfüggesztette a Mol elnök-vezérigazgatója elleni horvát elfogatóparancs végrehajtását.Horvátországnak több mint 30 millió dollárjába (9 milliárd forint) került a döntőbírósági eljárás Mol-INA-ügyben, mivel a magyar cég meg is kontrázta a horvát lépéseket azzal, hogy választott bírósági eljárást kezdeményezett a horvátok állítólagos szerződésszegése miatt. Az eljárást a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indította a Mol, mivel álláspontja szerint csaknem 80 milliárd forint veszteség érte azzal, hogy a horvát kormány nem teljesítette az INA gázüzletágának átvételéről szóló szerződést.  (forrás: Index.hu)

 

A genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (UNCITRAL) nemzetközi választottbíróság angol nyelven elérhető teljes ítéletét feldolgozó Heti Válasz azt állapította meg, hogy Horvátország lényegében koncepciós pert indított a legnagyobb magyar vállalat, illetve vezetője, Hernádi Zsolt ellen – úgymond a nemzeti érdekektől vezéreltetve.  2018 nyarán a horvát rendőrség újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott elfogatóparancsot, ám azt a magyar bíróság újból elutasította.

 

"Piszkos tizenkettő" (agrárcégek privatizációja)

A Fővárosi Főügyészség semmilyen bűntettre utaló nyomot nem talált abban az ügyben, amelyben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint több mint 20 milliárd forintos kár érte az államot, amikor az ÁPV Rt. térítésmentesen adott át 12 agrárcéget a Magyar Fejlesztési Banknak. Az állami MFB utóbb privatizálta őket az akkori sztároligachák közelébe (“piszkos tizenkettő”). A cégeket 2001-ben eredetileg a helyi menedzsment és az alkalmazottak vehették meg, ám idővel többségük az ország leggazdagabb emberei közé tartozók tulajdonába került.


A "tizenkettek" privatizációja elvileg tisztességes feltételek között valósult meg: két társaságot kellett létrehozni a cégen belül, az egyiket a dolgozók, a másikat a menedzsment (igazgatóság, vezérigazgatóság, szűkebb szakmai vezetés) részvételével. Ez utóbbi csoport szerezhetett többségi tulajdont, a többiek lényegében az esetleges osztalékra hajthattak. A folyamat 2002 elejére fejeződött be, számos külső közreműködő részvételével. Például Nyerges Zsolt szolnoki ügyvédével, aki több cég magánosításának jogi aktusaiban részt vállalt, és később három gazdaság tulajdonosává vált.


Az elvileg tiszta viszonyokat hamar átírták az üzlet törvényei. Különböző megoldásokkal olyan pénzügyi befektetők vették meg a privatizációra létrehozott menedzseri és dolgozói cégek részvényeit (az állami tulajdont közvetlenül privatizáló cégeknek ugyanis meg kell maradniuk), amelyek rövid úton teljhatalmat szereztek a gazdaságban. Csányi Sándor OTP-vezér saját vállalata, a Bonitás 2002 Kft. például már 2003 nyarán átutalta azt a vételárat, amelynek révén a dalmandi székhelyű Dalmandmen Kft. 90 százaléka az érdekeltségébe került. Így az akkor 92 millió forintos jegyzett tőkéjű Dalmandmen többségi tulajdonába jutott az a Dalmandinvest Rt., amely ekkorra már (vagyis lényegében egy éven belül) csaknem száz százalékban birtokolta az egykori állami gazdaságot, a 2002-es mérlegadatok szerint több mint négymilliárd forintos árbevételű Dalmand Rt.-t. Az OTP-elnök ezzel nagyot lépett a hazai élelmiszer-ipari viszonyok átrajzolása felé, mivel ezzel megszerezte a fontos tejpiaci vállalatot, a pécsi Új-MiZo Rt. Tejfeldolgozót is. Korábban ugyanis a dalmandi agrárcég és addigi tulajdonosa (vagyis a Dalmandinvest) együttesen százszázalékos tulajdont szerzett az Új-MiZóban. Az üzletrész-adásvétellel így a tejipari cégóriás is közvetlen Csányi-érdekeltséggé vált. 


Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor
▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

 

2003-ban a Medgyessy-kabinet az ÁPV Rt. kezelésében levő állami agrártársaságok közül újabb tizenegy magánosításának feltételeiről döntött. A cégek között volt a később darabokra bontott, de következetesen az ágazat "zászlóshajójaként" emlegetett Bábolna Rt. 


2001 (Orbán-kormány - a "tizenkettek")

Dalmandi Mezőgazdasági Rt., Agroprodukt Pápa, Herceghalmi Kísérleti Gazdaság, Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt. (Cegléd), Hidasháti Mezőgazdasági Rt. (Murony), Lajta-hansági Mezőgazdasági Rt. (Mosonmagyaróvár), Mezőfalvi Termelő és Szolgáltató Rt. (Mezőfalva), Gödöllői Tangazdaság (Kartal), Sárvári Mezőgazdasági Rt., Szarvasi Agrár Rt., Szombathelyi Tangazdaság, Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt.


2003 (Medgyessy-kormány)

Enyingi Agrár Rt., Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt., Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt., Komáromi Mezőgazdasági Rt., Szerencsi Mezőgazdasági Rt., Bácsalmási Agráripari Rt., Abaúji Charolais Mezőgazdasági Rt., Bólyi Mezőgazdasági Rt., Hód-Mezőgazda Rt. (Hódmezővásárhely)

 

(forrás: Magyar Narancs)

Találatok: [1]  Oldalak:   1

Gyűlnek a csontvázak Polt Péter szekrényében – így züllött az ügyészség a politika kiszolgálójává

„Előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be.” Ezt hazánk legfőbb ügyészéről, Polt Péterről írta Kis János az ÉS-ben, miután 2010-ben Polt újra bizalmat kapott a Fidesz-KDNP részéről. A bíróság által jogerősen is szabad vélemény-nyilvánításnak kimondott cikk óta eltelt évek mintha még inkább beigazolták volna a filozófus szavait, hiszen az általa vezetett ügyészség közvetlenül vagy a nyomozás felügyeletén át olyan botrányokban vált részessé, mint Polt lánya élettársának kiengedése a Quaestor nyomozásból vagy a Rogán-ügyekben tett feljelentések elutasítása.
Találatok: [1]  Oldalak:   1