language

Lapok:

Világgazdaság highlight_off

Világgazdaság

1969 óta jelenik meg a magyar- és világgazdaságról tájékoztató napilap. A lap indítását az új gazdasági mechanizmus keretei között kezdeményezték. Első tulajdonosa a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Konjuktúra- és Piackutató Intézet lett. A kor viszonyaival ellentétben anyagait viszonylag szabadon közölhette, amely számos konfliktus forrása volt. Kompromisszumos megoldásként 1979-ben létrehozták a Heti Világgazdaságot (HVG), mely nyílt, a Világgazdaság pedig zárt terjesztésűvé vált. A Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatának tagjai megkapták ugyan, de az újságárusok nem értékesíthették. A korlátozást 1988-ban oldották fel.

 

A rendszerváltást követően a Zöld Újság Rt. elnevezésű cég jelenttette meg a napilapot, mely 2014-ig volt a lap kiadója. 2001-ben bevásárolta magát a cégbe az Axel-Springer Budapest Kiadó Kft, mely 2014-ben tulajdonlását eladta az azóta Mészáros Lőrinchez kötődő Mediaworks Hungary Zrt.-nek. A lapnak ma már online felülete is van, a cikkek vg.hu oldalon érhetőek el. Ezen keresztül 2018 végétől már a Fidesz-közeli médiaalapítvány, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a lap tulajdonosa. Magyar gazdasági, gazdaságpolitikai hetilap. A Kossuth Kiadó gondozásában Gazdasági Figyelő néven jelent meg az első lapszám 1958. március 7-én. A Kádár-korszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) szócsöve volt. 1990-ben privatizálták a lapot; a kiadó Figyelő Rt.-t a francia Eurexpansion, majd tőle 1992-ben a holland VNU kiadó vette meg. 1999-ben a Figyelő Rt. beolvadt a VNU Budapest Lapkiadó Rt.-be, amit a VNU 2002-ben eladott a finn SanomaWSOY médiacsoportnak, így a VNU Budapest Lapkiadó Rt. neve Sanoma Budapest Zrt. lett. 2001-ben indult el az internetes változata a FigyelőNet, ami később Fn.hu néven működött. A kiadó úgy döntött, szétválasztja a nyomtatott hetilapot és az internetes szerkesztőséget, majd a nyomtatott lapot eladja, de az Fn.hu-t megtartja (2011-től az Fn.hu-t más internetes termékeivel egyesítette, Fn24 néven a Hír24.hu domainnév alá vonta, majd a Hír24.hu-ból 2015-ben 24.hu lett). A Figyelő hetilapot 2011 áprilisában a Sanomától az Interpress Magazint is kiadó Word Communications Kft. vásárolta meg, amely később Mediacity Magyarország Kft.-re változtatta a nevét. 2015. szeptember 28-án a lapot kiadó MediaCity egy kifizetetlen tartozás miatt felszámolási eljárás alá került.


2016. decemberében megvette a lapot az Investender Kft. üzletviteli tanácsadó cég, amely aztán hamarosan továbbadta 240 millió forintért a Fidesz-közeli Schmidt Mária érdekeltségében álló K4A Kft.-nek. Szerkesztőbizottságot állítottak fel, melynek elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. 2017. február 1-jén Lambert Gábor, a lap addigi főszerkesztője lemondott és távozott a laptól. Lánczi Tamás lett az új főszerkesztő aki elmondta, hogy a munkatársak több mint fele kicserélődött. Főszerkesztősége idején a Figyelő az ellenzékiek, kutatók és civilek listázásával került reflektorfénybe. A tulajdonosváltás után tovább csökkent a lap értékesítése. Lánczi 2019. márciusában távozott posztjáról, ekkora a lap már a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) része lett. A Mediaworks felfüggesztette a VG nyomtatott kiadását 2022 júliusában.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [834]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Nagy tervei vannak a Waberer'snek, Debrecenben építenek logisztikai bázist

A telek megvásárlásának, illetve a raktár felépítésének finanszírozását a KDI Property Kft. előreláthatólag a saját erő mellett hitelfelvételből, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium által nyújtandó támogatásból tervezi finanszírozni. A beruházástámogatásra vonatkozóan a KDI Property Kft. jogi kötőerővel nem rendelkező támogatási ajánlattal rendelkezik, mely a kormány jóváhagyó döntése és a szerződéses feltételek teljesítése esetén lesz lehívható a vállalat számára.

Szétlopták a Malévot: döntött a bíróság – elítélték a magyar légitársaság vezetőit

A vádlottak a 2012-ben becsődölt magyar légitársaságnak összesen több mint nyolcszázmillió forint vagyoni hátrányt okoztak. Ehhez képest az ítélet meglepően enyhe.

Autópálya-koncesszió: kiderült, miért 35 évre szervezte ki a kormány a gyorsforgalmi úthálózatot

A megoldás erre a kérdésre a fentebb említett rád struktúra, kiegészülve a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díjjal (ráaszd). Ez azért is kedvező állami szempontból, mert nem terheli az államadósságot, ráadásul a befolyó útdíjakból ráfizetés nélkül fedezhető. A rád a koncessziós jogosultnak fizetendő díj összege, amelyet az adott úthálózat rendelkezésre állása alapján, arányosan kell meghatározni. Ha például az út teljes egészében nem áll rendelkezésre, úgy díjat sem kell fizetni utána. Ehhez van néhány ökölszabály. Az útszakasz akkor minősül rendelkezésre nem állónak, ha • a közlekedés nem biztosított legalább 60 km/óra sebességgel, • hó miatt nem járható, • nem teljesíti az előírt minimális útburkolati követelményeket, • sebességkorlátozás van érvényben.

Pert nyert, újra irthatja a fővárosi patkányokat a Bábolna Bio

Érvénytelen ajánlatot nyilvánított a Budapest patkánymentes állapotának fenntartására kiírt közbeszerzési eljárás nyertesévé a Fővárosi Önkormányzat – állapította meg jogerős ítéletében a Kúria. A szolgáltatás nyújtásának lehetőségétől az érvényes ajánlata ellenére eleső Bábolna Bio ezért megvizsgálja annak lehetőségét, hogy kártérítési igényt érvényesítsen az önkormányzattal szemben.

A Nemzetközi Beruházási Bank tovább erősíti Magyarország pénzügyi központ szerepét

A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) székhelyének Magyarországra költözéséről a pénzintézet tagállami vezetőkből álló – a kilenc tagországot képviselő – kormányzótanácsa döntött múlt év decemberében. A sajtóban megjelent valótlan és félrevezető állításokkal szemben a magyar gazdaság érdekeit szem előtt tartva született döntés a Bank budapesti székhelyének megnyitásáról, az ugyanis számos lehetőséget teremt a magyar gazdaság szereplőinek, elősegíti a hazai vállalatok nemzetközi piacra jutását, és tovább erősíti Magyarország pénzügyi központ szerepét – olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében.

Közel 230 milliárd TAO-forrást hívtak le

A legszigorúbb ellenőrzés mellett élhetnek a társaságiadó-kedvezmény lehetőségeivel a labdarúgóklubok, amelyek 2011 óta 163 milliárd forint támogatáshoz jutottak hozzá, emellett a szövetség 66 milliárd forintot fordított saját programján keresztül a sportág fejlesztésére. Csak a pályázatok 52 százaléka kapott pozitív elbírálást, miközben a feltárt szabálytalanságok aránya 4,3 százalék.
Találatok: [834]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>