A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.
2017 tavaszán készített anyagunk szerint már biztosan elérte a 90 milliárd forintot a FINA 2017 vízes világbajnokság budapesti megrendezésének költsége. A beruházások kezdeti (14, 38, majd 50 milliárdos) költségbecsléseinek biztosan sokszorosába fog kerülni a sportesemény. A tisztánlátást nehezíti, hogy a kormány tucatnyi jogszabályba dugta el ugyanis a kormány a finanszírozás különböző tételeit, arról nem készült átlátható kimutatás. A kormány azzal érvel, hogy ezek jelentős részben olyan beruházások, amelyekre a vb-től függetlenül is szükség van.
A 2021-ről 2017-re előrehozott rendezésre hivatkozva a "Dagály-törvény" lehetőséget ad minden kapcsolódó közbeszerzés meghívásos alapon történő lefolytatására. A tenderek eredménye azt mutatja, sok esetben a kormányzattal jó viszonyt ápoló, az utóbbi években közbeszerzéseket halmozó cégek nyerték el a kivitelezés jogát.
Kattints tovább az összegekért!
Támogass minket rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
A 2017-es vizes világbajnokság kezdeti költségbecsléseinek sokszorosába került a sportesemény megszervezése: biztosan meghaladta a nettó 108 (bruttó 137) milliárd, más számítások szerint bruttó 170 milliárd forintot. A beruházások átláthatóságát és a közpénzköltések számonkérhetőségét nehezítette, hogy a kormány nem tette közzé a rendezvényre fordított kiadások különböző tételeit, vitatva, hogy mely tételek tartoznak a VB-rendezéshez, és mely beruházások valósultak volna meg a VB-től függetlenül is. Az átláthatatlanságon túl az is növelte a gigasportesemény korrupciós kockázatát, hogy a 2021-ről 2017-re előrehozott rendezésre hivatkozva a 2015. évi XXXIII. számú "Dagály-törvény" lehetőséget adott minden kapcsolódó közbeszerzés meghívásos alapon, azaz a verseny teljes kizárásával történő lefolytatására.
Támogass minket rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
Az élénk sajtófigyelem mellett lebonyolított tenderek eredménye azt mutatja, sok esetben a kormányzattal jó viszonyt ápoló, az utóbbi években közbeszerzéseket halmozó cégek nyerték el a kivitelezés jogát, a rövid határidők miatt pedig számos esetben jelentős túlárazás gyanítható. Több esetben a megbízott cégek javára tértek el az eredetileg megkötött szerződésektől, így a VB összköltsége még 2017 végén is növekedett. A Bp2017 Kft. Duna Arénára vonatkozó vagyonvédelmi tenderét a Fidesz-közeli Valton-Sec Kft. nyerte 2017 márciusában. Egy későbbi módosítással összesen 1,167 milliárd forintért dolgozhattak. A fő helyszínt (Duna Arena) a miniszterelnökhöz közelálló Garancsi István-tulajdonolta Market Zrt. építhette fel. A létesítmény mellett egy kerékpáros híd is épült 424 millióért, aminek a rendezvény szempontjából nem volt látható értelme, de sokak szerint a Rákos-patak másik oldalán épülő, Szivek Norbert MNV-vezetőhöz köthető majdani Danubio lakópart bejáratához vezet. A Batthyány tér mellett, a Dunába épített platformra épített, vélhetően erősen túlárazott ideiglenes óriás ugrótorony összesen több mint nettó 3 milliárd forintbakerült. A világörökség részét képező szakaszon felhúzott betonplatformot hosszas huzavona után végül az eredeti szerződésnek megfelelően elbontották. A bérelt torony és a platform leszállítója is a kormányközeli WHB Építő volt. Egyes beruházások nem készültek el a VB kezdetéig: az ELTE Bibó szakkollégium felújítása is a Dagály-törvénynek köszönhetően volt lehetséges meghívásos alapon. Az eredetileg 405 millió forintos beruházás viszont 598.8-ra drágult, az épület máig nem készült el. 1,2 milliárdért újították fel a margitszigeti Casino épületét, ahova az eredeti tervek szerint a szervezőbizottság költözött volna be, de ez sem készült el. A négymilliós kötbérről a szervezők lemondtak, az ügyben nyomozás is indult. Több politikaközeli vállalkozó is megbízást kapott: a Szijjártó Péterhez és a szervezőbizottság elnökéhez Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez köthető Kuna Tibor cégei több mint 5 milliárdért reklámozzák a sporteseményt. A Szemerey Tamás és Szemerey Zoltán, vagyis Matolcsy György jegybankelnök unokatestvéreinek tulajdonában álló Pécsi Sörfőzde pedig a vizes vb nagyüzemi sörbeszállítója lett. Sokan vitatták azt is, hogy a Főtaxi verseny nélkül lett a rendezvény taxis partnere, de sofőrszolgáltatásra a Valton-Sec tulajdonosának egy másik cége, a Luxury Limousine Service Kft. is megbízást kapott.
A kormányfő édesapja cégének neve is feltűnik a margitszigeti csatornázási munkálatokon. A beruházásnak sürgősséggel álltak neki a 2017-es vizes világbajnokság miatt.
