K-Monitor Adatbázis

A Pegasus egy kémszoftver, amit az izraeli NSO Group kiberhírszerző cég fejlesztett ki. A program észrevétlenül feltelepíthető digitális adathordozókra, például okostelefonokra, és az eszközökön tárolt adatokhoz (képekhez, emailekhez, jegyzetekhez, hanganyagokhoz stb.) teljes körű hozzáférést biztosít. Hivatalosan csak szervezett bűnözéssel gyanúsított emberek és csoportok ellen használható, de az elmúlt években világszerte alkalmazták politikai ellenfelek, üzletemberek, civilek, újságírók megfigyelésére.

Magyarországon 2021 nyarán jött nyilvánosságra, hogy kormánykritikus újságírókat, ügyvédeket és üzletembereket figyeltek meg a Pegasus kémszoftverrel – erről a Direkt36 készített tényfeltáró riportsorozatot. Miután a Nemzetbiztonsági Bizottság 2017 októberében megszavazta, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) közbeszerzési eljárás nélkül szerezzen be egy megfigyelésekre alkalmas szoftvert, a Pegasust egy közvetítőcég, a Communication Technologies Kft. segítségével vásárolták meg 6 millió euróért. A cég tulajdonosai között van a Belügyminisztérium korábbi államtitkára, Tasnádi László.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a megfigyelésekkel kapcsolatos nyomozást lezárta, és megállapította, hogy jogosulatlan adatgyűjtés nem történt. A NAIH jelentéséből kiderül, hogy Magyarországon 300 embert figyeltek meg, a jelentés érdemi részét 2050-ig titkosították. Az Európai Parlament által felállított Pegasus-különbizottság Magyarországon is vizsgálja, hogy történt-e visszaélés a kémprogram használata során.

Völner Pál (1962 – ) jogász végzettségű magyar politikus. Korábban az APEH-nál, 1988-90-ig pedig az Eternit Vállalatnál dolgozott jogtanácsosként. A Fidesz Komárom-Esztergom megyei szervezetének 2006-tól, az esztergomi szervezetnek pedig 2015-től elnöke. 2010 májusában lett országgyűlési képviselő, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára. 2015 októberétől lemondásáig (2021) az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkára volt.

Völner Pál neve felmerült a Pegasus-ügy kapcsán is, amikor Varga Judit azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a megfigyelések engedélyezését Völner írta alá. Azonban a nagyobb médiafigyelmet a Völner-Schadl ügyként ismert korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt folyó eljárás kapta. Az ügy alapja, hogy Völner Pál és Schadl György egymás közt korrupciós kapcsolatot alakított ki, és Völner legalább 83 millió forintnak megfelelő készpénzt vett át 2018 és 2021 között Schadltől. A vád szerint ezért cserébe Völner azokat nevezte ki önálló bírósági végrehajtónak, akikkel előzetesen megállapodott Schadl György. Ebben az időszakban ugyan Vízkelety Mariann írta alá a kinevezéseket, a tanúvallomások azonban egyértelműen arra utalnak, hogy Völner nagyobb befolyással rendelkezett a kinevezéseket illetően.

A Legfőbb Ügyészség 2021 decemberében hivatali vesztegetés gyanúja miatt kezdeményezte Völner mentelmi jogának felfüggesztését, nem sokkal utána lemondott hivatali tisztségéről. Az ügyben másodrendű vádlott, és szabadlábon védekezhet.

A nyilvánosságra került 1734 oldalas nyomozati anyag alapján felmerült továbbá az is, hogy Völner kihasználta Schadl egyetemi kapcsolatait, és a lehallgatási jegyzőkönyv szerint többször is kérte, hogy járjon közben rokonának vizsgája kapcsán  a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán.