K-Monitor Adatbázis

2020. szeptember 9. napjától látja el feladatát. Központi költségvetési szerv, mellyel a kormány célja egyegységes eljárási és ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése az állami koncessziós tevékenységre vonatkozóan. 

A koncesszió a közszféra és (az esetek többségében) magánvállalkozások között létrejött partnerség, amely többletértéket hoz létre egy adott területen, például az infrastruktúrafejlesztés terén. Az állam (nemzeti hatóság, önkormányzat stb.) ebben az esetben a hatáskörébe utalt gazdasági tevékenységek végzését átengedi a koncesszióra szerződő vállalkozásnak (a koncessziós jogosultnak). Ez utóbbi az ettől várt üzleti haszon érdekében bizonyos mértékű üzleti kockázatot vállal, cserébe az állam a jogosultnak időben és területileg korlátozott piaci monopóliumot biztosít.

Az utóbbi években az állam által megkötött, 35 évre szóló koncessziós szerződések kedvezményezettjei jellemzően kormányközeli üzletemberek – a 2021-ben koncesszióba adott autópálya beruházásból Mészáros Lőrinc és Szíjj László, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó koncessziós pályázatból a Hernádi Zsolt vezette MOL, a kaszinók üzemeltetéséből pedig – Andy Vajna után – Garancsi István és Habony Árpád profitálhat.

Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökét 2021 novemberében vették őrizetbe és helyezték előzetes letartóztatásba korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2022 októberében emelt vádat Schadl és további 21 vádlott – köztük Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium egykori államtitkára (2015-2021) ellen. A vagyon elleni bűncselekmény és pénzmosás ügyében folyó eljárás lényege, hogy Völner és Schadl egymás közt korrupciós kapcsolatot alakított ki 2018 májusát megelőzően, és a MBVK elnöke 2021 júliusáig 2-5 millió forintnak megfelelő összegekben fizetett ki összesen 83 millió forintnyi készpénzt az államtitkárnak.

A vádiratban jelölt időszakban Varga Judit tárcájánál Völner Pál mellett Vízkelety Mariann volt az Igazságügyi Minisztérium másik államtitkára, akinek a közvetlen feladatkörébe tartozott az önálló bírósági végrehajtók kinevezése. Azonban Völner ekkor miniszterhelyettesként is dolgozott, ami azt jelenti, hogy több hatalommal rendelkezhetett, mint Vízkelety, továbbá a tanúvallomások szerint is Völner Pál hozta meg a végső döntést a kinevezésekről. A végrehajtói kar elnöke a kinevezésekért cserébe Völner Pálnak 2-5 millió forintos tételeket fizetett ki készpénzben, míg az önálló bírósági végrehajtóktól összesen nagyjából 924 millió forint részesedést szedett be a kinevezésükért való közbenjárásért Schadl. 

A nyomozati anyagok részletesen foglalkoztak Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádamnak az érintettségével, akinek feltehetően Schadl intézte el, hogy a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) anélkül tegyen jogi szakvizsgát, hogy a vizsgát teljesítette volna. Ellenük az ügyészség nem emelt vádat.

A K-Monitor hálózatábrája az ügy szereplőiről.