Költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a zsadányi kerékpárút befejezési munkálataival kapcsolatban – derült ki Polt Péter Hadházy Ákosnak adott válaszából. A legfőbb ügyész jelzésére az adóhatóság azután indított eljárást, hogy lapunk megírta: olyan cégek is pályáztak a kivitelezési munkákra, amelyek nagy valószínűséggel nem lettek volna alkalmasak azok elvégzésére. A céljuk csak az ajánlatok benyújtásáért járó uniós támogatások lehívása lehetett, ami felveti a csalás gyanúját.
„Leleményes nép a magyar” – tartja a mondás, még akkor is, ha ez gyakran a kiskapuk megtalálásában és kihasználásában merül ki. Úgy tűnik, most épp a mikro-, kis- és középvállalkozásokat ösztönző, uniós forrásból biztosított támogatás lett az áldozat. A hírhedtté vált zsadányi bicikliút befejezésére ugyanis összesen több mint 30 ajánlattevő jelentkezett be, köztük sok olyan vállalkozó is – például állattenyésztő, adószakértő vagy informatikus –, akik vélhetően csak a kkv-nak járó uniós támogatást szerették volna lehívni. Ez sikerült is nekik: 29-en megkapták az igényelt 600 ezer forintot. Így a kerékpárút összesen 32 millió forintjába került az EU-nak, miután az építkezés 15 milliót, a támogatások viszont 17,4 millió forintot emésztettek fel.
Jakab Péter képviselő próbált bejutni a hányatott sorsú, 116 milliós uniós támogatásból készült turisztikai attrakcióba, de a polgármester lehülyegyerekezte. Nem is ezt vette zokon a képviselő, hanem azt, hogy csak előzetes egyeztetés után látogatható a kunyhó. A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte a kérdését és a NAV-hoz továbbította.
Megvizsgálta-e tudományos szempontból bármilyen testület, vagy szakmai bizottság, hogy Zsadányban állt-e Attila „palotája”? Mi alapján ítéltek oda Zsadány Községnek 116 millió forintot erre a célra? – kérdezte korábbi cikkeink nyomán Gurmai Zita (MSZP) országgyűlési képviselő Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert. Elképesztő választ kapott.
A „nyitás” után két hónappal, a turisztikai szezon kellős közepén mentünk el a Békés megyei településre, ahol az amatőr helytörténésznek sem nevezhető polgármester szerint egykor Attila király fővárosa volt. E blődli révén közel 120 millió forintból megépült fapalota azonban nem látogatható.
A "beruházás" a brüsszeli fejlesztési pénzekből megvalósuló értelmetlen projektek ékes példája. Haszontalanságán túl vaskos történelemhamísításról is szó van, az építészeti hitelességről nem is szólva.
Úgy tűnik, nem csak értelmetlen, hanem történelemhamisító projektekre is lehet sok EU-s pénzt nyerni – a Békés megyei Zsadányban a polgármester „kutatásai” alapján most Attila király fapalotáját fogják felépíteni.
A környék turizmusának fellendülését várja a település polgármestere az általa elképzelt Attila-látogatóközponttól. A projetnek 2019 májusára kellett volna megvalósulnia, de mostanáig nem kezdtek hozzá. A közel 120 milliós EU-s támogatást kapott beruházás újabb határideje ez év vége, ám a polgármester úgy látja, nagyobb az esély arra, hogy nem lesz látogatóközpont. Arról nem beszélve, hogy a tudomány vitatja, tényleg Zsadányban állt volna Attila fapalotája.
Nyomozást rendelt el a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság februárban a zsadányi önkormányzatnál túlzott gázolaj-felhasználás formájában megnyilvánuló hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt. Az előző faluvezetés több éven keresztül sok millió forint értékben szabálytalanul támogathatta a helyi református egyházközséget.
Egy ittas férfi céges kisteherautóval kocsikázott Zsadány határában, majd becsúszott a vízelvezető árokba. Bűnlajstromát azzal tetézte, hogy megpróbálta megvesztegetni a rendőröket.
