K-Monitor Adatbázis

Az MKB bankot a magyar állam 2014-ben vette meg a bajor tartományi banktól, amely fölött a tulajdonosi jogokat 2014 decemberétől a Magyar Nemzeti Bank gyakorolta. 2016 júniusában zárult le a bank privatizációja: az MKB tulajdonosa 45 százalékban a magyar METIS Magántőkealap, 45 százalékban a nemzetközi hátterű Blue Robin Investment és 10 százalékban a Pannónia Nyugdíjpénztár lett.

A bankot megvásároló konzorcium tagjai körül sok a bizonytalanság: a Blue Robin-t például csak pár hónappal a magyar bank megvásárlása előtt jegyezték be Luxemburgban elég szerény alaptőkével és nehezen átlátható tulajdonosi struktúrával. A Figyelő értesülése szerint MKB élén az MNB-ből érkezett Balog Ádám és köre jutahatott jelentősebb kisebbségi részesedéshez úgy, hogy a bank szingapúri-luxemburgi befektetője saját 45 százalékos részvénycsomagjának kétharmadát átengedte az MKB menedzsmentjének. A valódi tulajdonosok feltárásáért perel a Magyar Narancs: az MNB megtagadta az adatok kiadását, ezért a Transparency International támogatásával és a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda közreműködésével a lap pert indított, amit első fokon megnyert. A vevők semmiféle szóbeszédet nem voltak hajlandók kommentálni, egy sajtótájékoztatón a Blue Robin tanácsadójaként bemutatkozó Semsey Barna kimondta, hogy „a végső befektetői kör nem lesz nyilvános”. 

2017 tavaszán váratlan fordulattal fény derült a tulajdonosokra: Balog Ádám B vezérigazgató és Szemerey Tamás, a versenytárs Növekedési Hitel Bank tulajdonosa - egyben Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére - az MKB vezető tulajdonosaivá váltak.

2017. augusztusában, Mészáros Lőrinc az MKB bank részvényeinek 45 százalékát szerezte meg. 2018. nyarán pedig Balog Ádám eladta részvényeinek többségét SzemereyTamásnak.

A pécsi Zsolnay-gyár korábban megmentőként ünnepelt szír-svájci többségi tulajdonosa, Bachar Najari szerint egy fideszes érdekkör el akarta venni tőle a porcelánmanufaktúrát. A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár körül. 2016 áprilisában a NAV szállt ki a Zsolnayhoz, és azt közölte az adóhivatal, hogy költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával indítottak büntetőeljárást. A pécsi önkormányzat erre egy közleményben úgy reagált, hogy “mi már nem lepődünk meg semmin, hiszen már korábban is voltak félelmeink”, és talán végre megérti mindenki, hogy miért volt szükség a gyár védettség alá helyezésére.Május 18-án a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felmondta a Zsolnay 433 millió forintos hitelét, és innentől kezdve felgyorsultak az események.

Azonban hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. A terv Pécs jogi képviselője, Szabó Iván szerint az volt, hogy a WHB feltőkésíti az önkormányzati Ledina Kft.-t, amely majd üzemelteti a felszámolás alá került Zsolnay-gyárat. A többségi tulajdonos, Bachar Najari azonban kifizette a Zsolnay tartozását, a WHB tulajdonosa, Paár Attila pedig a botrány miatt kihátrált az együttműködésből. A WHB egyébként cáfolja Szabót: azt állítják, hogy nem volt kapcsolatuk a Ledinával, és csak befektetési céllal vették meg a Zsolnay banki tartozását. (forrás: Átlátszó.hu)

2017 augusztusában a Zsolnay manufaktúra pert indított az MFB ellen, emellett annak a 117 dolgozónak is kártérítést kell fizetnie aki 2016 júniusában felmondott a Zsolnay-gyárnak és az önkormányzati Ledina Kft-ben kezdtek dolgozni. Így noha a Ledina termelődő vesztesége már nem az amúgy is eladósodott Pécset terheli, ebben az ügyben az esetleges 30 milliós kártérítést az önkormányzat állhatja, ez azonban hűtlen kezelés gyanúját is felveti. 2018-ban a jogerős ítélet is megszületett, miszerint kártérítést kell fizetnie a 117 dolgozónak, összesen 20 millió forintot.