Megújult a K-Monitor sajtóadatbázisa. Mondd el a véleményed róla!
language

Lapok:

MNO (Magyar Nemzet) highlight_off

Személyek:

Pongrácz Tibor highlight_off

MNO (Magyar Nemzet)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum. A lap főszerkesztője: Ballai Attila. 

Találatok: [2]  Oldalak:   1

Helyreigazítás

Lapunk 2003. május 31-i számában „Szegfűk, tulipánok, mákvirágok” című cikkben foglalt alábbi valótlan kijelentésekkel, miszerint hatalmas hasznot hajtó növényolajipar ugyancsak ellenőrizetlen, külföldieknek történt átjátszásához például olyan MDF-es politikus neve kötődik, mint Pongrácz Tibor, illetve a növényolajgyárakat tömörítő vállalat (NÖMOV) eladásához melyből a gazdaságnak végső soron nulla forint bevétele származott, a vagyonügynökség döntést hozó igazgatóságának elnöke volt Pongrácz Tibor, illetve hogy Pongrácz Tibornak a vagyonügynökségi igazgatóságban betöltött elnöksége alatt 1 Ft-ért adták el a Caola Rt-t Nagy Imrének, illetve hogy Kocsis András Pongrácz Tibor üzlettársa és barátja, illetve Kocsis András részt vett Pongrácz Tibor kampányában, megsértettük dr. Pongrácz Tibor jó hírnévhez fűződő személyiségi jogait.

Szegfűk, tulipánok, mákvirágok

Az 1990 és 1994 között lebonyolított privatizációs tranzakciók nemhogy csatornát, hanem a mai napig sűrű forgalmat lebonyolító, széles kommunikációs sugárutat teremtettek az MDF-es politikusok és a KISZ egykori vezetői között. Ez idő tájt közhelyszámba ment, hogy az ÁVÜ irodáinak ajtaján kifüggesztett névtáblákat nézegetve a látogató azt hihette, hogy a KISZ vagy az MSZMP központjában jár. Az MDF politikusai és klienseik alkotta igazgatóság döntései nyomán részben az egykori KISZ-es Csepi Lajos ügyvezető igazgató operatív irányításával óriási értékű vagyontárgyak kerültek állami tulajdonból bagóért magánkézbe.
Találatok: [2]  Oldalak:   1