Megújult a K-Monitor sajtóadatbázisa. Mondd el a véleményed róla!
language

Akták:

Olajügyek highlight_off
NBH-ügyek 2006-2010 highlight_off
200.000.000.000 Ft

Olajügyek

Olajügyek

Az olajszőkítés egy olyan eljárás, melynek során az üzemanyagként való használatra alkalmatlanná tett gázolajból kémiai úton használhatót állítanak elő. Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, becslések szerint az 1990-es években két-háromszázmilliárd forinttal rövidült meg általa a költségvetés. Az „olajos ügyek” 1991-1992-ben ütötték fel fejüket, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. 1995. január 1-jétől már csak jegyre adtak fűtőolajat, de a jegyeket hamisították. 1995-ben egységesítették a tüzelőolaj és a dízelolaj árát. A lépés jó volt, sokan felhagytak a szőkítéssel, ezután az üzlet a kőolajszármazékok importja volt, azokért ugyanis kevesebb vámot kellett fizetni. Ezt már csak az igazán tőkeerős vállalkozások tudták teljesíteni, amelyek importengedélyt kaptak. Végül 1998-ban elrendelték, hogy a kőolajtermékeket is azonnal behajtandó jövedéki adó terhelje.

 

2000 februárjában Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására. Június 8-án Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatása során megdöbbentő állításokat fogalmazott meg: több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. Az olajmaffiával való együttműködéssel vádolta többek között Pintér Sándor belügyminisztert, volt országos rendőrfőkapitányt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert és Lezsák Sándort, az MDF korábbi elnökét is. Bizonyítékok azonban nem kerültek elő, az érintettek pereket indítottak a tanúvallomást nyilvánosságra hozó Pallag ellen, amelyeket megnyertek. A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991 és 1999 között a kőolajtermékek forgalmazása során 4300 bűncselekményt - hamisítás, csempészet, vámorgazdaság - követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették. Mind a mai napig kerülnek elő újabb és újabb információk, de végleg lezárni nem lehet az ügyet. Az olajügy egykori szereplői egymást tartják sakkban, és aki megpróbál borítani, az az egész rendszert veszélyezteti. Az olajügyekben a maffia is érintett volt: Portik Tamásnak, az olajügyekben érintett Energol egyik igazgatójának elfogásától is évekig várta a rendőrség, hogy kihallgatásán választ kapjanak az 1996-1999 közötti robbantások, kivégzésszerű leszámolások több kérdésére. Csakhogy Portik sikeresen bujkált, a nemzetközi körözés sem vezetett eredményre, a hivatalosan terhére rótt bűncselekmények pedig olyan csekély súlyúak voltak, hogy időközben elévültek.  A Népszabadság 2003-ban írt arról, hogy "nemrégiben minden különösebb hírverés nélkül törölték Portikot a körözöttek sorából". Más ügyben azonban 2016 májusában Portikot jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla, súlyosbítva az első fokon kiszabott ítéletet.

 

Forrás: WikipédiaMagyar Narancs

NBH-ügyek 2006-2010

Azzal, hogy a Kúria 2018. május 29-én elutasította a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványát a kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati vezetők ügyében, jogerős maradt a korábbi felmentő ítéletAz ügyészség a Gyurcsány-kormány idején történtek miatt 2011-ben kémkedés és más bűncselekmények miatt vádat emelt Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatói és egy magánszemély ellen. 2017 őszén a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette a vádlottakat, ez ellen nyújtott be az ügyészség felülvizsgálati indítványt. Sajtóinformációk szerint orosz titkosszolgálati behatolás és adatszerzés történt a Gyurcsány-kormány idején. A vádlottak tagadták bűnösségüket. 

Találatok: [6]  Oldalak:   1

A Fidesz válaszokat vár a titkosszolgálatok ügyében

A titkosszolgálatot érintő több ügyben, például az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt.-vel és a cigánygyilkosságokkal kapcsolatban is tájékoztatást kér a Fidesz az Alkotmányvédelmi Hivataltól – mondta Kocsis Máté, a párt kommunikációs igazgatója a nemzetbiztonsági bizottság ténymegállapító albizottságának (aminek ő is tagja) ülése előtt – írja az MTI.

Vesztésre áll az állam a maffiaháború feltárásában

Prisztás József volt az első áldozata a magyar maffiaháborúnak, amely 1996-ban indult és nagyjából öt éven át tartott, és amelyet emberölések, gyilkossági kísérletek és robbantások kísértek. A rendőrök az ügyek nagy részét nem tudták felderíteni, a felelősök, a megbízók és a végrehajtók elszámoltatása elmaradt. Huszonhat ügyből másfél évtized után talán ötöt zárhat le bírósági ítélet.

Korrupt rendőrökre fogta Laborc a Portik-találkát

Nyilvánosak azok a jegyzőkönyvek, amelyeket a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésein, Laborc Sándor és beosztottja meghallgatásán készítettek. Az NBH egykori főigazgatója tartotta magát ahhoz, hogy a rendőri korrupcióról és szerveztt alvilágról akart többet megtudni az egykori olajszőkítőtől, de nem reagált a konkrét nevekre, amelyeket a kormánypárti képviselők felvetettek.

Államilag kiképzett bűnözők

Szinte mindenki kapkodja a fejét, amikor egyik ügyről a másikra kiderült, hogy a gyanúsítottaknak vagy vádlottaknak bizonyosan voltak titkosszolgálati kapcsolataik. Ez vajon hogyan történhetett meg?

„Levágtuk a sárkány fejét”

Azokat juttattuk rács mögé, akik az elmúlt húsz évben a legtöbb erkölcsi és anyagi kárt okozták Magyarországnak - mondja Portik Tamás és Vizoviczki László elfogásáról Pintér Sándor belügyminiszter.

Portik-ügy: Titokzatos kapcsolatok

A Népszabadság belügyminisztériumi forrásból úgy értesült, hogy vizsgálatot rendeltek el Portik Tamás állítólagos titkosszolgálati kapcsolatainak feltárására. Az 1998-ban négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás, valamint az 1996-os Prisztás-gyilkosság ügyében felbujtóként letartóztatott Portikról több, egymástól független forrás is állította: kiváló rendőrségi és titkosszolgálati kapcsolatai voltak.
Találatok: [6]  Oldalak:   1