K-Monitor Adatbázis

Bezár egy kiskaput a társasági adózást megkerülő, jellemzően multinacionális cégek előtt az Európai Bizottság ma nyilvánosságra hozott javaslata.

Megkezdődött a Paks II. építéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás; ennek fontos része a közmeghallgatás, amelyet két hónapon belül 41 településen tartanak – jelentette be Aszódi Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos kedden Kalocsán, az első közmeghallgatás helyszínén tartott sajtótájékoztatón.

Folyamatosan tárgyal a kormány Brüsszellel, mondta.

Az Európa Tanács korrupcióellenes intézményének tizenöt ajánlásából csak hatot valósított meg a kormány kielégítő módon.

Kovács Zoltán csak egy nyilatkozatot olvasott fel, kérdésekre nem válaszolt, mert minden titkos, de állítólag intenzív tárgyalások folynak, a Financial Times információi pedig hamisak.

Bulgária egykori külügyi, gazdasági és szállítmányozási miniszterhelyettese árulja a magyar letelepedési kötvényeket, például a Közel-Keleten is.

Az Európai Bizottság energiaügyi szóvivője megerősítette: nem Paks 2 építésével van gondjuk, csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkoztak. Az ellenzéki pártok újból felszólították a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra az atomerőmű szerződéseit.

„A Financial Times és forrásainak tegnapi híradása hamis és teljesen félrevezető. A magyar kormány és az Euratom közötti egyeztetések a paksi bővítés kivitelezési megállapodásáról semmilyen formában sem blokkolják a beruházást” – ezt, és még néhány mondatos emlékeztetőt olvasott fel két és fél percben Kovács Zoltán kormányszóvivő kilenc órakor a Parlament Piros Társalgójában újságírók előtt, cáfolandó a paksi megaprojekt uniós blokkolásáról szóló híreket.

Nem lebonyolítani akarjuk az uniós források kifizetését, hanem azt befektetésként akarjuk felhasználni - jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio csütörtöki konferenciájának nyitóelőadásában.

Szegény Farkas Flóriánt az ág is húzza. Azután, hogy durva visszaélések gyanúja merült föl az Országos Roma Önkormányzat egyik, nagyrészt uniós finanszírozású programjával kapcsolatban, most épp az derült ki, hogy miközben ORÖ elnökként közel 300 millió forintnyi elnöki kerettel rendelkezhetett, a féléves beszámolókat egyszer sem sikerült megtartania.