Megújult a K-Monitor sajtóadatbázisa. Mondd el a véleményed róla!
language

Akták:

Olajügyek highlight_off

Kulcsszavak:

vizsgálóbizottság highlight_off
200.000.000.000 Ft

Olajügyek

Olajügyek

Az olajszőkítés egy olyan eljárás, melynek során az üzemanyagként való használatra alkalmatlanná tett gázolajból kémiai úton használhatót állítanak elő. Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, becslések szerint az 1990-es években két-háromszázmilliárd forinttal rövidült meg általa a költségvetés. Az „olajos ügyek” 1991-1992-ben ütötték fel fejüket, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. 1995. január 1-jétől már csak jegyre adtak fűtőolajat, de a jegyeket hamisították. 1995-ben egységesítették a tüzelőolaj és a dízelolaj árát. A lépés jó volt, sokan felhagytak a szőkítéssel, ezután az üzlet a kőolajszármazékok importja volt, azokért ugyanis kevesebb vámot kellett fizetni. Ezt már csak az igazán tőkeerős vállalkozások tudták teljesíteni, amelyek importengedélyt kaptak. Végül 1998-ban elrendelték, hogy a kőolajtermékeket is azonnal behajtandó jövedéki adó terhelje.

 

2000 februárjában Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására. Június 8-án Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatása során megdöbbentő állításokat fogalmazott meg: több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. Az olajmaffiával való együttműködéssel vádolta többek között Pintér Sándor belügyminisztert, volt országos rendőrfőkapitányt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert és Lezsák Sándort, az MDF korábbi elnökét is. Bizonyítékok azonban nem kerültek elő, az érintettek pereket indítottak a tanúvallomást nyilvánosságra hozó Pallag ellen, amelyeket megnyertek. A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991 és 1999 között a kőolajtermékek forgalmazása során 4300 bűncselekményt - hamisítás, csempészet, vámorgazdaság - követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették. Mind a mai napig kerülnek elő újabb és újabb információk, de végleg lezárni nem lehet az ügyet. Az olajügy egykori szereplői egymást tartják sakkban, és aki megpróbál borítani, az az egész rendszert veszélyezteti. Az olajügyekben a maffia is érintett volt: Portik Tamásnak, az olajügyekben érintett Energol egyik igazgatójának elfogásától is évekig várta a rendőrség, hogy kihallgatásán választ kapjanak az 1996-1999 közötti robbantások, kivégzésszerű leszámolások több kérdésére. Csakhogy Portik sikeresen bujkált, a nemzetközi körözés sem vezetett eredményre, a hivatalosan terhére rótt bűncselekmények pedig olyan csekély súlyúak voltak, hogy időközben elévültek.  A Népszabadság 2003-ban írt arról, hogy "nemrégiben minden különösebb hírverés nélkül törölték Portikot a körözöttek sorából". Más ügyben azonban 2016 májusában Portikot jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla, súlyosbítva az első fokon kiszabott ítéletet.

 

Forrás: WikipédiaMagyar Narancs

Találatok: [2]  Oldalak:   1

A börtönben hallgatták meg Portikot

Mintegy másfél órán keresztül beszélgetett egy büntetés-végrehajtási intézetben az Országgyűlés Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága Portik Tamással, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatójával kedd délelőtt.

Máté László is feljelentésre készül

Hamarosan Máté László, az MSZP egykori pénztárnoka is feljelentést tesz az olajbizottság ülésén elhangzott tanúvallomás miatt – tudta meg lapunk. Az olajbizottság a jövő héten folytatja a tanú meghallgatását, Pallag László elnök szerint szeptember végére készülhet el a testület részjelentése.Máté László a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában határozottan visszautasította az olajbizottság június 8-i ülésén meghallgatott tanú állításait. Mint ismeretes, Nógrádi Zsolt a testület előtt azt állította: 1994-ben egy szürke Mercedesszel 750 millió forintot hoztak fel Budapestre Máté Lászlónak.Az egykori szocialista politikus tájékoztatása szerint jogi szakértők dolgoznak azon, hogy miképpen lehet perbe fogni az úgynevezett olajtanút. – Semmi szükség a kapkodásra, amint adottakká válnak a lehetőségek, rögtön megindítom az eljárást – fogalmazott Máté László. Az MSZP volt alelnöke Pallag Lászlót, a bizottság elnökét nem kívánja feljelenteni. Mint mondta: egyrészt nem bízik abban, hogy az Országgyűlés feloldja a kisgazda honatya mentelmi jogát, másrészt Pallag László csupán azt hozta nyilvánosságra, amit a bizottság által meghallgatott személy elmondott. Kiemelte, hogy életében nem találkozott Nógrádi Zsolttal, akinek a nevét is a sajtóból ismerte meg.Nógrádi Zsolt korábban Máté Lászlón kívül több ismert politikust is kapcsolatba hozott kétes olajügyekkel. A tanú által szintén megnevezett Pintér Sándor belügyminiszter, Lezsák Sándor MDF-es parlamenti képviselő, Szabó Iván volt pénzügyminiszter és Zsíros Géza egykori kisgazda politikus már feljelentést tett az ügyben.Az olajbizottságban konszenzus alakult ki arról, hogy folytatni kell a meghallgatásokat. A testület hétfői ülésén döntött arról Pallag László javaslatára, hogy a jövő hét elején folytatják Nógrádi Zsolt meghallgatását, illetve kérdéseket kívánnak feltenni Dunai Imrének, a Horn-kormány volt ipari és kereskedelmi miniszterének. Lentner Csaba (MIÉP) javaslatára döntöttek Pintér Sándor meghallgatásáról is. A bizottság arról még nem határozott, hogy meghallgatja-e Békesi László volt pénzügyminisztert, illetve két korábbi belügyminisztert, Boross Pétert és Kuncze Gábort.Pallag László lapunknak elmondta: szeptember végére készülhet el az olajbizottság részjelentése.
Találatok: [2]  Oldalak:   1