language
A cikk megjelenésének [eredeti URL-jén]() nem érhető el. Legjobb igyekezetünk szerint kerestük máshol is az interneten, de nem találtuk. Ismersz egy linket? Küldd el nekünk!

Támogasd a K-Monitor Sajtóadatbázis fenntartását, hogy a korrupciós, közpénzes cikkek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Integritás

Az integritás a „korrupció elleni küzdelem” témakör egyik leggyakrabban használt kifejezése. Az integritás a korrupció, a romlottság ellentéte, a korrupciómentes szervezet, társadalom jellemzője. A korrupció ellenes intézkedések legfőbb célja az integritásra való törekvés. Az inegritás vonatkozhat emberekre is, ilyenkor elsősorban arról beszélünk, hogy valaki képes ellenálni korrupciós kísértéseknek.

 

Kende Péter egy tanulmányában az integer közszolgálat 5 feltételét fogalmazza meg az individuum szempontjából:

 

1. „...valamilyen, akár vallásos, akár világi etikai mércével rendelkezni, annak követelményeit irányadónak tekinteni, s mindenkor abból kiindulni, hogy azok gyakorlati érvényesítésének igenis van jelentősége”.

2. „elfogadni, hogy van közérdek, s képesnek bizonyulni a vele való azonosulásra (más szóval arra, hogy adott esetben magánérdekünket is alárendeljük neki)”.

3. Civil kurázsi: „...egyfajta személyes autonómia kell ahhoz, hogy szemet hunyás konformizmusával szemben valaki a tisztesség kártyáját játssza meg”.

4. Megfelelő jövedelmezés.

5. Mérték tartó politikai elit, az elit példamutatása.

 

Bővebben: Kende Péter - A személyes integritás esélyei korrupciós viszonyok között. In: Írások a korrupcióról, Helikon-Korridor – Bp. 1998

 


A Transparency Magyarország 2007-es nemzeti integritás tanulmányában vizsgálta a magyarországi korrupciós kockázatokat. Ebben a következő megállapításokat teszi:

 

Általános megállapítások

- Nincs hatékony védelem a bejelentést tevők részére.

- A legtöbb közintézményben hiányzik az etikai és magatartási kódex, következésképpen az összeférhetetlenségre, a foglalkoztatás utáni időszakra érvényes korlátozásokra, az ajándékozásra és vendéglátásra vonatkozó szabályok gyakran hiányoznak, illetve azok nem kellően szigorúak.

- Számos közintézményben a munkaerő-felvételi eljárások nem átláthatóak, így a nyílt verseny helyett teret engednek az önkényes döntéseknek.

- A közigazgatási struktúrák tekintetében a politikai befolyás még mindig túlságosan nagy.

- Nem minden, a különböző jogszabályok értelmében nyilvános információ válik ténylegesen ismertté.

 

A rendszer korrupció szempontú értékelése

1. A politikai pártok finanszírozása tűnik a legfontosabb kérdésnek. A kampányköltségek elemzése alapján a pártok által felhasznált anyagi erőforrások többsége le nem könyvelt juttatásokból származik. A párt- és kampányfinanszírozásra vonatkozó rendelkezések nem megfelelőek, a párt- és kampányfinanszírozás monitorozási és könyvvizsgálati gyakorlata jelentős teret biztosít a visszaélésekre.

2. Az Állami Számvevőszék az egyik legfontosabb korrupcióellenes intézmény, azonban a szervezeti és humán erőforrások korlátozott volta miatt az ellenőrzések nem eléggé gyakoriak vagy széles körűek. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az ÁSZ ajánlásait nem mindig követi tett.

3. A bűnüldöző szervek teljesítménye nem kielégítő a magas szintű belső korrupció (Rendőrség és Vám- és Pénzügyőrség), illetve a korrupciós bűncselekmények kivizsgálására szakosodott szakemberek és technikák hiánya miatt.

4. A közbeszerzés rendszere és szabályozása túl bonyolult, ugyanakkor még mindig teret enged a manipulációnak. Egy egyszerűbb, de jobban érvényesített és folyamatosan figyelemmel kísért rendszer javítana a helyzeten.

5. Nem minden közérdekű adat kap nyilvánosságot. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal alapvető fontosságú intézmény a korrupcióellenes intézkedések tekintetében, azonban jelentései a nyilvánosság számára nem hozzáférhetők.

6. A helyi önkormányzatok esetében – alapvetően a rájuk nehezedő pénzügyi terhek nyomása miatt – a közfeladatok kiszervezése és a közvagyon felhasználása a legnagyobb korrupciós kockázatú területek.

7. A rendszerváltástól mostanáig a különböző kormányok a korrupcióval csupán ad hoc módon és adminisztratív szinten foglalkoztak, kerülve a politikailag érzékeny kérdéseket. Ez a hozzáállás azt mutatja, hogy a politikai elit nem tudja, vagy nem akarja komolyan venni a korrupciót.

 

Forrás: Transparency International: Korrupciós kockázatok Magyarországon – Nemzeti integritás tanulmány, első rész, összefoglaló 2007. Nyitott Könyvműhely, Bp. 2007.