Hamar nyilvánvalóvá vált csütörtökön reggel, hogy az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) kiegyensúlyozatlan lesz az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló vita. A bajor (CSU) Monika Hohlmeier a néppártiak koordinátoraként sérelmezte, hogy a bizottság baloldali, liberális és zöldpárti többsége nem engedte, hogy egyenlő arányban képviseltessék magukat a kormány támogatói és kritikusai.
A Civil Összefogás Fórum nevében Fricz Tamás éppen emiatt mondta le részvételét, így Kovács Zoltán kormányszóvivő maradt a néppártiak egyetlen előadója. „Ha demokráciáról akarnak beszélni, itt, az EP-ben is biztosítani kell a demokráciát” – jegyezte meg Hohlmeier. A keresztényszocialista politikus az ECR-frakcióhoz tartozó brit konzervatív Timothy Kirkhope-pal egyetemben kifogásolta, hogy az Ökotárs Alapítványt vezető Móra Veronika személyében olyasvalaki vesz részt a meghallgatáson, aki ellen jogi eljárás folyik. A koordinátor Hohlmeier kivételével a néppártiak kivonultak a később két és fél órásra nyúlt meghallgatásról, amelyen zömmel baloldali, liberális és zöldpárti képviselők tettek fel kérdéseket, illetve fogalmaztak meg kérdésbe ágyazott véleményeket.
Móra Veronika arról beszélt, hogy tíz év stabilitás és stagnálás után a civil szféra körülményei hirtelen romlani kezdtek, mind jogi, mind pénzügyi értelemben. Úgy vélte, az a veszély fenyeget, hogy az elmúlt évek eredményei kárba vesznek, a civilszervezetek nem tudnak hosszú távra tervezni. Mong Attila újságíró, az Átlátszó.hu főszerkesztő-helyettese a média helyzetét ismertetve elmondta, hogy az általuk készített felmérések tanúsága szerint az újságírók úgy érzik, egyre kevésbé végezhetik szabadon munkájukat, s nő a politikai nyomásgyakorlás.
Anne Weber, az Európa Tanács emberi jogi biztosának tanácsadója jórészt a biztos legutóbbi, Magyarországgal foglalkozó jelentését ismertette. Barbora Cernusakova, az Amnesty International Magyarországgal foglalkozó munkatársa elmondta, a kormány a nyilatkozataival is befolyásolja a sajtó- és a gyülekezési szabadságot, még ha törvényekkel nem is korlátozza azokat.
Kovács Zoltán egy olyan szappanoperához hasonlította a meghallgatást, amelyben már nemcsak a szereplők, hanem a forgatókönyvíró sem tudja, hogy miről is akar szólni. A kormányszóvivő többször is nyomatékosította, hogy a felhozott témák nagy részét a kormány már megvitatta az arra illetékes intézményekkel, és ezeket jogi alapon le is lehetett zárni, most ezeket politikai érdekből próbálják újranyitni. Mint mondta, Móra sem gondolhatja komolyan, hogy veszélyben van Magyarországon a civil szféra, miközben a kormánynak nyolcvanezer civilszervezetből mintegy tucatnyival van jogi természetű vitája.
Kovács úgy vélte, hogy Magyarország immár az egyik legalaposabban átvilágított ország, s hangsúlyozta, hogy az előtte felszólalók a csúsztatások és érzelmileg motivált bírálatok mellett konkrét hazugságokat is mondtak, amelyekre lehetetlen érdemben reagálni (Mong például azt állította, hogy Orbán Viktor Tusványoson Oroszország és Törökország követésére buzdított, noha ez nem így történt).
A meghallgatáson jócskán kifutottak az időből, a bizottság szocialista elnöke, Claude Moraes gyakran figyelmeztette a képviselőket, hogy véleményük hosszas kifejtése helyett szorítkozzanak tömören megfogalmazott kérdések feltételére – hiába. Mivel Kovács Zoltán kapta messze a legtöbb kérdést és számonkérést, valamivel több időt is kapott végül a válaszadásra. A DK-s Niedermüller Péter Orbán Viktornak a bevándorlásról, valamint a demokráciáról idézett nyilatkozataival kapcsolatban fejtette ki a saját értelmezését, és kérte számon Kovácson a következtetéseit.
A kormányszóvivő szerint a magyar jog szinte egyedülálló módon védi a kisebbségeket Európában, a miniszterelnök pedig nem ment túl azokon az állásfoglalásokon, amelyeket maga az EP és más európai vezetők is megfogalmaztak. Kovács válasza közben Niedermüller többször is angolul közbekiabált, hazugnak nevezte a kormányszóvivőt.
A Fidesz–KNDP európai parlamenti képviselőcsoportjának tegnapi közleménye szerint „a meghallgatást a korábbi hasonló viták mintájára az EP baloldali képviselői kezdeményezték, és a Magyarország ellen korábbi években rendszeresen felszólaló képviselők vették ismét magukhoz a szót”. „A meghívott szónokok közül már a meghallgatás előtt tiltakozott a panel kiegyensúlyozatlansága miatt az egyik meghívott résztvevő, a Civil Összefogás Fórum, illetve az Európai Néppárt frakciója is” – emlékeztettek a képviselők. A Fidesz–KDNP-képviselőcsoport „újból felhívja a baloldali képviselők figyelmét, hogy a magyar emberek tavaly három választás alkalmával már döntöttek, márpedig azt nem lehet felülírni sem Strasbourgban, sem Brüsszelben”.
VÉLEMÉNYEK. Álvita régen lezárt ügyekről
Niedermüller Péter (DK): Az EP Magyarországról szóló meghallgatásán Orbán emberei mindent elkövetettek azért, hogy megakadályozzák az érdemi eszmecserét. Az emberi jogok védelme az európai közösség lényegéhez tartozik, ezért minden alkalommal kiállunk értük.
Az MSZP európai parlamenti delegációja: A mai meghallgatás újabb fejezete volt az Orbán-rezsim nemzetközi elszigetelődésének, de arra is rávilágított, hogy a demokrácia európai ellenségeinek egyes konzervatív erők is igyekeznek fedezéket biztosítani.
Igazságügyi Minisztérium: Kiegyensúlyozatlan álvitát, nem pedig meghallgatást tartott a LIBE, ezért vonultak ki az eseményről a néppártiak. A jogi kérdések tisztázásának fóruma nem egy parlamenti bizottság, hanem a bírói testületek, amelyek döntéseit Magyarország mindig tiszteletben tartotta és végrehajtotta, ezért különösen érthetetlen, hogy a meghallgatás résztvevői jórészt olyan ügyeket vetettek fel, amelyeket a megfelelő jogi, illetve uniós fórumokon Magyarország már régen lezárt.
A képviselőkkel megismertették a Kehi-jelentést
A magyar néppárti képviselők a meghallgatás előtt eljuttattak egy angol nyelvű, tényszerű összefoglalót a bizottság tagjainak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) a norvég civil támogatási ügyben lezajlott vizsgálatáról. A Kehi eszerint a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot. Az Ökotárs Alapítvány tevékenységével és a támogatások felhasználásával kapcsolatban felmerül a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás, a magánokirat-hamisítás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja. A vizsgálat megállapította, hogy számos esetben indokolás nélkül, utólag módosította akár az Ökotárs igazgatója, Móra Veronika is személyesen az értékelők által adott pontszámokat úgy, hogy az befolyásolhatta a pályázók esélyeit a támogatások elnyerésére. A Kehi a fentiek mellett olyan szabálytalanságokat tárt fel, mint nem támogatható költségek elszámolása, saját használatra szolgáló tárgyak beszerzése vagy szerződések visszadátumozása.
Az is megállapítható volt, hogy az Ökotárs mintegy százmillió forint összegben nyújtott kölcsönöket. E kölcsönök után az Ökotárs kamatot is felszámított.
Kovács Zoltán: Egy újabb koncepciós per
„Minden olyan vitára, ahol tényekről, adott esetben jogi kérdésekről vitázunk, nyitottak vagyunk, a politikailag motivált, érzelmileg túlfűtött kijelentéseket azonban nem áll módunkban kezelni” – mondta lapunknak a meghallgatás után Kovács Zoltán. A kormányszóvivő szerint már a felszólalók köre is úgy lett kiválasztva, hogy kisebbségbe kerüljön a magyar kormány, és aki nem a vádaskodókkal ért egyet. Mint mondta, a meghallgatás inkább hasonlított koncepciós perre, előre megírt forgatókönyvre. „Rajtunk akarnak demonstrálni olyan kérdéseket, amelyeket illetően messze igazságtalan minket kiemelni más országok közül” – fogalmazott Kovács, hozzátéve, hogy az összehasonlítás nem csökkentheti egy valós hiányosság súlyát, ám szükség lett volna arra, hogy mást is odategyenek a magyar kormány példája mellé. A kormányszóvivő szerint az volt a legcinikusabb kérdés, amikor valaki felvetette, hogy miért mindig Magyarország van a célkeresztben, „s ezt pont azok kérdezték, akik folyamatosan, évek óta ott tartanak minket”. Kovács Zoltán emlékeztetett, hogy a vitát nem zárta sem szavazás, sem állásfoglalás, nem lesz semmilyen értelmezhető, eredményre vezető folytatása.
„Nehéz elhinni, hogy nem pécéztek ki”
Teljes mértékben elfogult, a kiegyensúlyozottság igényének messze nem megfelelő meghallgatást tartottak – hangsúlyozta az alapjogi (LIBE) bizottság fideszes alelnöke, Gál Kinga. Mint mondta, semmilyen új elem nem került elő, ugyanazokat a témákat hozták újra fel, amelyeket korábban is. A képviselő szerint a részvételen is meglátszott az érdektelenség, a néppártiak kivonulása után főleg azok maradtak a teremben, akik 2010 ősze óta újra és újra ugyanazokat az ügyeket hozzák fel. Gál Kinga emlékeztetett, a konzervatívok (ECR) koordinátora is szóvá tette, hogy több tízezer magyarországi civilszervezet közül miért pont annak az igazgatóját hallgatják meg, amelyik ellen eljárás van folyamatban. Mint mondta, nem lepte meg, hogy így alakult a meghallgatás, nagy gondnak tartja azonban, hogy mindeközben a LIBE nem foglalkozik a hatáskörébe tartozó, valós problémákkal. Gál Kinga felidézte, a baloldali többség évek óta megakadályozza, hogy napirendre vegyék Románia ügyét, ahol tényszerűen bizonyítható, hogy súlyos problémák vannak az igazságszolgáltatással. „Ilyen kettős mérce mellett nehéz elhinni, hogy nem egy országot pécéztek ki” – fogalmazott a képviselő.
