Vass Péter
főszerkesztő úr részére
HVG Hetilap Szerkesztősége
1037 Budapest
Montevideo u. 14.
Sajtó-helyreigazítási kérelem
Tisztelt Főszerkesztő Úr!
Alulírott Szittner Károly (H-1026 Budapest, Gárdonyi Géza út 32.) ezúton kezdeményezem lapjuk 2010. évi 14. számában „Infosztráda” címmel, „HIVATALI TITKOK KISZIVÁROGTATÁSA AZ IDOMHOZ” fejléccel megjelent, Vitéz F. Ibolya által jegyzett cikkükben foglalt állítások helyreigazítását.
Állítás 1.
„Az is előfordult, hogy kormány-előterjesztés került a céghez, amely tíz évig „nem nyilvános” adatként kezelendő, megismerését csak az illetékes miniszter engedélyezheti.”
A jogszabály-előkészítés nyilvánossága – mint a jogállamiság egyik alapintézménye – érdekében a kormány-előterjesztéseket az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 9. § (1) c) pontja értelmében a közigazgatási egyeztetés részeként az interneten véleményezés céljából nyilvánosságra kell hozni. A közzététel mellőzésére csak a törvény által pontosan meghatározott kivételes esetekben kerülhet sor.
Lapjuk ezen állítása így valótlan és hamis látszatot keltő. A hivatkozott jogszabály ugyanis 2006. január 1-jétől hatályban van.
Állítás 2.
„Később az Idom […] hozzájutott még az Európa Tanács üléséről készült összefoglalóhoz is, amely az EU közös határ-ellenőrzési együttműködésének központi eleme, a schengeni információs rendszer fejlesztésének állásáról szólt.”
Az Európai Unió Tanácsa üléseinek összefoglalói megtalálhatóak az interneten is, így a Schengeni Információs Rendszer fejlesztésének állására vonatkozó összefoglalók is.
http://www.unece.org/trans/main/tem/temdocs/Proposal_4_council_regulation_regime_border.pdf
http://www.statewatch.org/news/2008/may/eu-com-sis-II-ann-report.pdf
Lapjuk ezen állítása szintén megtévesztő és hamis látszatot keltő. Tájékoztatom, hogy az Európa Tanácsnak nincsen köze a Schengeni Információs Rendszerhez. Az Európa Tanács (Council of Europe) egy regionális nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg. Jelenleg 47 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság és emberi jogokat.
A Schengeni Egyezmény az Európai Unió legtöbb tagjának és három Európai Unión kívüli ország közötti nemzetközi egyezmény, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. A Schengeni Információs Rendszer éppen ezért az Európai Unió Tanácsa (nem összekeverendő az Európa Tanáccsal) felügyelete alatt áll, amely az Európai Unió egyik jogalkotó szerve.
Állítás 3.
„Nemcsak a KEK KH-tól érkeztek azonban információk az Idomhoz, hanem a Miniszterelnöki Hivatal Baja Ferenc által vezetett infokommunikációs államtitkárságáról is. Innen jutott el a már említett anyag másodszor, immár kormány-előterjesztés formájában is az Idomhoz, mégpedig azzal a céllal, hogy a szövegbe bekerülhessen néhány tétel, amelyet a cég fontosnak tartott.”
A szerző ismét valótlan dolgot állít: az elektronikus azonosítás kérdéskörében a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkárságán nem készült kormány-előterjesztés.
Állítás 4.
„A kapcsolat ez esetben a titkárságvezető – korábban a MEH Elektonikus Kormányzati Központ főosztályvezetője –, Szittner Károly volt.”
Az újságjuk e helyen való tényeket hamis színben tüntet fel, ugyanis azt a látszatot kelti, hogy részemről titoksértés, ún. minősített adattal való visszaélés történt. Ezzel szemben a valóság az, hogy a kapcsolatot a szakértőkkel valóban én tartottam, mivel feladatom volt a kormánykabinet-előterjesztés elkészítésének koordinációja. Az ügyben minősített adat nem szerepelt.
Itt szeretném megjegyezni, hogy olyan – a cikkben többször is használt – fogalom, hogy „hivatali titok” a hatályos magyar jogban nem létezik. A bűntettekről és vétségekről szóló 1878:V. törvénycikk (ismertebb nevén a Csemegi kódex) 479. § valóban ezt a fogalmat használta, de annak már jó ideje.
A jelenleg hatályos Btk. XV. fejezetében (Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények) a minősített adatok körét részesíti büntetőjogi védelemben, melyet 2010. április 1-je óta a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szabályoz. A korábbi jogszabály, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény sem használta a hivatali titok fogalmát, az a címéből is adódóan az államtitok és a szolgálati titok kategóriákkal operált.
Állítás 5.
„Nem árthatott a kapcsolatoknak az a „szakmai meetinggel” egybekötött drávai hajókázás sem, amelyet az Informatikai Vezetők Társasága Közhasznú Egyesülete szervezett. Ennek elnöke, az Idom-alkalmazott Ficsor József Szittnernek a Maklár-tanyán foglalt szállást, meg is vacsoráztatta, mellesleg pedig egyeztették az agrártárca által felügyelt Földmérési és Távérzékelési Intézet és a KEK KH koncepcióját”
Az újságjuk e helyen való tényeket hamis színben tüntet fel, ugyanis azt a látszatot kelti, hogy részemről minősített adattal való visszaélés, valamint passzív hivatali vesztegetés történt.
Az esettel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom:
A cikkben hivatkozott előterjesztés megtárgyalása után egy évvel(!), 2009. júniusában részt vettem az IVETAR egyesület rendezvényén. A meghívóban is szerepelő részvételi díjat - 5000 forint/fő, teljes egészében megfizettem, s ezzel kapcsolatban semmiféle árkedvezményben nem részesültem. A programon egyébként szabadidőmben (hétvégén) vettem részt, ott előadást is tartottam, a részvételi díjat, a szállást és az utazást is magam fizettem.
A rendezvényen történő részvétel technikai lebonyolítását a program rendezői szervezték – így többek között a szállásfoglalásnál is közreműködtek. A szállást - mint említettem - én fizettem, amely tényt adott havi bankszámla kivonatommal egy peres eljárás esetén igazolni tudom.
Állítás 6.
„Szittner a HVG-nek tagadta, hogy a hivatalból előterjesztések kerültek volna ki cégekhez. Kivételes esetekben szakmai szervezetekkel szoktunk egyeztetni – mondta.”
Az újságjuk ezen állítása valótlan és hamis látszatot keltő.
Ezzel szemben tény, hogy olyan példát említettem a szerzőnek, amikor közvetlenül cégekkel egyeztettünk előterjesztéseket, ilyen volt például az egyetemes szolgáltatásról szóló jogszabálycsomag. A szakmai szervezeteknek pedig minden esetben megküldjük az egyeztetés részeként a közigazgatási egyeztetésre kerülő előterjesztéseket – ez kötelező része a közigazgatási egyeztetési folyamatnak
Egyebekben jeleztem a szerzőnek, hogy arra vonatkozóan értelemszerűen nincs (és nem is lehet) információnk, hogy az egyes szakmai szervezetek kiknek küldik meg a szöveget. A továbbküldés ráadásul számunkra csak az egyeztetés alaposságát és így a jogalkotás minőségét javítja, hiszen így még több szakmai javaslat juthat el hozzánk. Az előterjesztések, mint fentebb is említettem, a törvényeknek megfelelően az interneten hozzáférhetők. (Lásd az Állítás 1.-nél írtakat.)
Sajtó-helyreigazítási kérelem
Tekintettel arra, hogy a cikk fentebb idézett mondatai számomra sérelmesek, és mivel a cikk részben valótlan tényeket állít, részben való tényeket hamis színben tüntet fel, a Ptk. 79.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint kérem sajtó-helyreigazítás közzétételét, melyből kitűnik, hogy nem történt semmiféle jogellenesség, hanem minden a jogszabályok szerint, a törvényes és jogállami kereteknek megfelelően történt.
Kérem Önöket, hogy a sajtó-helyreigazítási kérelmemnek a Ptk. 79.§ (2) bekezdésében meghatározottak szerint a következő lapszámban tegyenek eleget.
Minthogy a jogsértő cikk az újságjuk internetes oldalán is megtalálható, kérem annak haladéktalan eltávolítását.
Büntetőjogi relevanciák
Becsületsértés
Álláspontom szerint a cikkben foglaltakkal megvalósult a Btk. 180. § (1) bekezdésében foglalt becsületsértés bűncselekményének törvényi tényállása is, hiszen a cikkben több, a munkaköröm ellátásával összefüggésben a becsület csorbítására alkalmas állítás történt, a nagy nyilvánosság előtti megvalósulás ténye egy újság esetén pedig egyértelmű.
Levéltitok megsértése / Magántitok jogosulatlan megismerése
Tekintettel arra a tényre, hogy a szállásfoglalás kérdését Ficsor József úrral kizárólag e-mailben intéztem, álláspontom szerint a Btk. 178. §-a szerinti levéltitok megsértése, valamint a Btk. 178/A. § (1) bekezdése d) pontja szerinti magántitok jogosulatlan megismerése is megvalósult, hiszen az más módon, mint „kifürkészés” útján nem juthatott volna a szerző tudomására.
Kérem Önöket, hogy a sajtó-helyreigazítási kérelmemnek a Ptk. 79.§ (2) bekezdésében meghatározottak szerint tegyenek eleget, illetve a cikket és az arra való valamennyi utalást az internetről haladéktalanul távolítsanak el. Amennyiben ezt nem történik meg a törvény által meghatározott határidőn belül, lapjukkal szemben sajtó-helyreigazítási pert kezdeményezek, ill. Önök ellen a jó hírnévhez, mint személyhez fűződő jogom megsértése miatt polgári pert indítok, valamint a fenti bűncselekmények miatt az illetékes hatóság előtt feljelentést teszek.
Budapest, 2010. április 14.
Tisztelettel:
Szittner Károly
Vass Péter
főszerkesztő úr részére
HVG Hetilap Szerkesztősége
1037 Budapest
Montevideo u. 14.
Sajtó-helyreigazítási kérelem
Tisztelt Főszerkesztő Úr!
Alulírott Szittner Károly ezúton kezdeményezem lapjuk 2010. évi 14. számában „Infosztráda” címmel, „HIVATALI TITKOK KISZIVÁROGTATÁSA AZ IDOMHOZ” fejléccel megjelent, Vitéz F. Ibolya által jegyzett cikkükben foglalt állítások helyreigazítását.
Állítás 1.
„Az is előfordult, hogy kormány-előterjesztés került a céghez, amely tíz évig „nem nyilvános” adatként kezelendő, megismerését csak az illetékes miniszter engedélyezheti.”
A jogszabály-előkészítés nyilvánossága – mint a jogállamiság egyik alapintézménye – érdekében a kormány-előterjesztéseket az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 9. § (1) c) pontja értelmében a közigazgatási egyeztetés részeként az interneten véleményezés céljából nyilvánosságra kell hozni. A közzététel mellőzésére csak a törvény által pontosan meghatározott kivételes esetekben kerülhet sor.
Lapjuk ezen állítása így valótlan és hamis látszatot keltő. A hivatkozott jogszabály ugyanis 2006. január 1-jétől hatályban van.
Állítás 2.
„Később az Idom […] hozzájutott még az Európa Tanács üléséről készült összefoglalóhoz is, amely az EU közös határ-ellenőrzési együttműködésének központi eleme, a schengeni információs rendszer fejlesztésének állásáról szólt.”
Az Európai Unió Tanácsa üléseinek összefoglalói megtalálhatóak az interneten is, így a Schengeni Információs Rendszer fejlesztésének állására vonatkozó összefoglalók is.
http://www.unece.org/trans/main/tem/temdocs/Proposal_4_council_regulation_regime_border.pdf
http://www.statewatch.org/news/2008/may/eu-com-sis-II-ann-report.pdf
Lapjuk ezen állítása szintén megtévesztő és hamis látszatot keltő. Tájékoztatom, hogy az Európa Tanácsnak nincsen köze a Schengeni Információs Rendszerhez. Az Európa Tanács (Council of Europe) egy regionális nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg. Jelenleg 47 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság és emberi jogokat.
A Schengeni Egyezmény az Európai Unió legtöbb tagjának és három Európai Unión kívüli ország közötti nemzetközi egyezmény, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. A Schengeni Információs Rendszer éppen ezért az Európai Unió Tanácsa (nem összekeverendő az Európa Tanáccsal) felügyelete alatt áll, amely az Európai Unió egyik jogalkotó szerve.
Állítás 3.
„Nemcsak a KEK KH-tól érkeztek azonban információk az Idomhoz, hanem a Miniszterelnöki Hivatal Baja Ferenc által vezetett infokommunikációs államtitkárságáról is. Innen jutott el a már említett anyag másodszor, immár kormány-előterjesztés formájában is az Idomhoz, mégpedig azzal a céllal, hogy a szövegbe bekerülhessen néhány tétel, amelyet a cég fontosnak tartott.”
A szerző ismét valótlan dolgot állít: az elektronikus azonosítás kérdéskörében a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkárságán nem készült kormány-előterjesztés.
Állítás 4.
„A kapcsolat ez esetben a titkárságvezető – korábban a MEH Elektonikus Kormányzati Központ főosztályvezetője –, Szittner Károly volt.”
Az újságjuk e helyen való tényeket hamis színben tüntet fel, ugyanis azt a látszatot kelti, hogy részemről titoksértés, ún. minősített adattal való visszaélés történt. Ezzel szemben a valóság az, hogy a kapcsolatot a szakértőkkel valóban én tartottam, mivel feladatom volt a kormánykabinet-előterjesztés elkészítésének koordinációja. Az ügyben minősített adat nem szerepelt.
Itt szeretném megjegyezni, hogy olyan – a cikkben többször is használt – fogalom, hogy „hivatali titok” a hatályos magyar jogban nem létezik. A bűntettekről és vétségekről szóló 1878:V. törvénycikk (ismertebb nevén a Csemegi kódex) 479. § valóban ezt a fogalmat használta, de annak már jó ideje.
A jelenleg hatályos Btk. XV. fejezetében (Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények) a minősített adatok körét részesíti büntetőjogi védelemben, melyet 2010. április 1-je óta a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szabályoz. A korábbi jogszabály, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény sem használta a hivatali titok fogalmát, az a címéből is adódóan az államtitok és a szolgálati titok kategóriákkal operált.
Állítás 5.
„Nem árthatott a kapcsolatoknak az a „szakmai meetinggel” egybekötött drávai hajókázás sem, amelyet az Informatikai Vezetők Társasága Közhasznú Egyesülete szervezett. Ennek elnöke, az Idom-alkalmazott Ficsor József Szittnernek a Maklár-tanyán foglalt szállást, meg is vacsoráztatta, mellesleg pedig egyeztették az agrártárca által felügyelt Földmérési és Távérzékelési Intézet és a KEK KH koncepcióját”
Az újságjuk e helyen való tényeket hamis színben tüntet fel, ugyanis azt a látszatot kelti, hogy részemről minősített adattal való visszaélés, valamint passzív hivatali vesztegetés történt.
Az esettel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom:
A cikkben hivatkozott előterjesztés megtárgyalása után egy évvel(!), 2009. júniusában részt vettem az IVETAR egyesület rendezvényén. A meghívóban is szerepelő részvételi díjat - 5000 forint/fő, teljes egészében megfizettem, s ezzel kapcsolatban semmiféle árkedvezményben nem részesültem. A programon egyébként szabadidőmben (hétvégén) vettem részt, ott előadást is tartottam, a részvételi díjat, a szállást és az utazást is magam fizettem.
A rendezvényen történő részvétel technikai lebonyolítását a program rendezői szervezték – így többek között a szállásfoglalásnál is közreműködtek. A szállást - mint említettem - én fizettem, amely tényt adott havi bankszámla kivonatommal egy peres eljárás esetén igazolni tudom.
Állítás 6.
„Szittner a HVG-nek tagadta, hogy a hivatalból előterjesztések kerültek volna ki cégekhez. Kivételes esetekben szakmai szervezetekkel szoktunk egyeztetni – mondta.”
Az újságjuk ezen állítása valótlan és hamis látszatot keltő.
Ezzel szemben tény, hogy olyan példát említettem a szerzőnek, amikor közvetlenül cégekkel egyeztettünk előterjesztéseket, ilyen volt például az egyetemes szolgáltatásról szóló jogszabálycsomag. A szakmai szervezeteknek pedig minden esetben megküldjük az egyeztetés részeként a közigazgatási egyeztetésre kerülő előterjesztéseket – ez kötelező része a közigazgatási egyeztetési folyamatnak
Egyebekben jeleztem a szerzőnek, hogy arra vonatkozóan értelemszerűen nincs (és nem is lehet) információnk, hogy az egyes szakmai szervezetek kiknek küldik meg a szöveget. A továbbküldés ráadásul számunkra csak az egyeztetés alaposságát és így a jogalkotás minőségét javítja, hiszen így még több szakmai javaslat juthat el hozzánk. Az előterjesztések, mint fentebb is említettem, a törvényeknek megfelelően az interneten hozzáférhetők. (Lásd az Állítás 1.-nél írtakat.)
Sajtó-helyreigazítási kérelem
Tekintettel arra, hogy a cikk fentebb idézett mondatai számomra sérelmesek, és mivel a cikk részben valótlan tényeket állít, részben való tényeket hamis színben tüntet fel, a Ptk. 79.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint kérem sajtó-helyreigazítás közzétételét, melyből kitűnik, hogy nem történt semmiféle jogellenesség, hanem minden a jogszabályok szerint, a törvényes és jogállami kereteknek megfelelően történt.
Kérem Önöket, hogy a sajtó-helyreigazítási kérelmemnek a Ptk. 79.§ (2) bekezdésében meghatározottak szerint a következő lapszámban tegyenek eleget.
Minthogy a jogsértő cikk az újságjuk internetes oldalán is megtalálható, kérem annak haladéktalan eltávolítását.
Büntetőjogi relevanciák
Becsületsértés
Álláspontom szerint a cikkben foglaltakkal megvalósult a Btk. 180. § (1) bekezdésében foglalt becsületsértés bűncselekményének törvényi tényállása is, hiszen a cikkben több, a munkaköröm ellátásával összefüggésben a becsület csorbítására alkalmas állítás történt, a nagy nyilvánosság előtti megvalósulás ténye egy újság esetén pedig egyértelmű.
Levéltitok megsértése / Magántitok jogosulatlan megismerése
Tekintettel arra a tényre, hogy a szállásfoglalás kérdését Ficsor József úrral kizárólag e-mailben intéztem, álláspontom szerint a Btk. 178. §-a szerinti levéltitok megsértése, valamint a Btk. 178/A. § (1) bekezdése d) pontja szerinti magántitok jogosulatlan megismerése is megvalósult, hiszen az más módon, mint „kifürkészés” útján nem juthatott volna a szerző tudomására.
Kérem Önöket, hogy a sajtó-helyreigazítási kérelmemnek a Ptk. 79.§ (2) bekezdésében meghatározottak szerint tegyenek eleget, illetve a cikket és az arra való valamennyi utalást az internetről haladéktalanul távolítsanak el. Amennyiben ezt nem történik meg a törvény által meghatározott határidőn belül, lapjukkal szemben sajtó-helyreigazítási pert kezdeményezek, ill. Önök ellen a jó hírnévhez, mint személyhez fűződő jogom megsértése miatt polgári pert indítok, valamint a fenti bűncselekmények miatt az illetékes hatóság előtt feljelentést teszek.
Budapest, 2010. április 14.
Tisztelettel:
Szittner Károly
