Megújult a K-Monitor sajtóadatbázisa. Mondd el a véleményed róla!
language

Utánajártunk: így szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését

  • zzal, hogy a kormány nem küldi ki az érintett számlákat Brüsszelbe, az Uniónak semmilyen további jogosítványa nem maradt az Elios-üggyel kapcsolatban, a végső szót tehát a magyar ügyészség mondhatta ki
  • Az ügyészség kétszer is nyomoztatott az ügyben, legutóbb tavaly november elején zárták le bűncselekmény hiányában az eljárást
  • Büntetőjogászok szerint az eljárásban a cselekmény egésze alapján bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalást, illetve hűtlen kezelést kellett volna megállapítani. Ugyanakkor az Elios-történet egyes elemeinek minősítését befolyásolhatják olyan információk, amelyeket a nyomozásnak kellett volna felderíteni
  • Az OLAF-levelekből és néhány más dokumentumból viszont rekonstruálható, melyek voltak azok az egyértelműen bűncselekményre utaló konkrét információk, amelyeket a nyomozók és az ügyészek a cselekmény egészének minősítésétől függetlenül nem hagyhattak volna figyelmen kívül
  • Vagyis a csalássorozat egészének büntetőjogi megítélésétől függetlenül is ezen részcselekmények, illetve konkrét bizonyítékok szándékos figyelmen kívül hagyása megalapozza azt a vélekedést, hogy a nyomozó hatóság hivatali visszaélést, a nyomozás szabotálásához menlevelet adó Pest Megyei Főügyészség pedig – az NNI vonatkozásában – legalább bűnpártolást, rosszabb esetben felbujtást követhetett el. És mivel az esetükben is kizárható a véletlen egybeesések sorozata, a bűnszervezet támogatásának gyanúja ebben a vonatkozásban is felmerül
  • Mivel a nyomozó hatóság és az ügyészség is szigorú hierarchikus rendben működik, az utasítási láncban a konkrét nyomozók és ügyészek feletteseinek felelőssége is felvethető