language

Akták:

A kormánykritikus civilek elleni kampány highlight_off

A kormánykritikus civilek elleni kampány

A kormánykritikus civilek elleni kampány

Orbán Viktor miniszterelnök 2016 végén nyilatkozatokban fenyegette meg azokat a már korábban is támadott kormánykritikus civileket, akik külföldi támogatásokból végzik a munkájukat, amellyel a kormány korrupciós ügyeit tárják fel. A 888.hu-nak adott interjújában arra utalt: 2017-ben a Kormány "fellázad" az ellen a vélt nemzetközi befolyásolási kísérlet ellen, amely mögött a magyar kormány nyilatkozataiban Soros György magyar származású amerikai üzletembert és alapítványát (Open Society Foundations) sejteti, és melynek "idegen ügynökei" az említett civil szervezetek, köztük a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda.

Január elején a kormány nyílt kommunikációs támadást indított: Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke sajtótájékoztatóján arról beszélt: "el kell takarítani" ezeket a szervezeteket, amelyre az amerikai választások után létrejött republikánus többség ad lehetőséget. 2017. márciusi Mandiner-interjújában az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet vádolta meg azzal, hogy a közhasznúsági jelentésében megjelöltnél "sokkal, de sokkal nagyobb lóvét” kapott Soros György alapítványaitól. Az EKINT az ügyben később pert nyert a politikussal szemben, akit a Fővárosi Ítélőtábla döntésében bocsánatkérésre és sérelemdíj megfizetésére kötelezett..

Később kormánypárti politikusok megerősítették azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a kormány vagyonnyilatkozat tételre kötelezné a civil szervezetek vezetőit – izraeli példára hivatkozva.

Áprilisban egy olyan javaslat került a Parlament elé, amely "külföldről finanszírozott szervezetként való regisztrálásra kötelezné a 7,2 millió forint feletti támogatást külföldi elnyerő alapítványokat és egyesületeket”. A tervezet ellen 248 szervezet tiltakozott, és több tízezren vettek részt a Hősök terén megrendezett tüntetésen is. Állásfoglalások: TASZ, Átlátszó, Helsinki, K-Monitor. 2017. június 13-án a törvényt az országgyűlés Fideszes többsége elfogadta.

Az Európai Unió Bíróságának 2020-as döntése értelmében uniós jogot sért a külföldről támogatott civileket nyilatkozattételre kötelező törvény. 2021 nyarán az országgyűlés – a régi visszavonása után – új civiltörvényt szavazott meg. Az új szabályozás szerint a 20 millió forintos mérlegfőösszeg fölötti szervezetekről évente jelentést készít az Állami Számvevőszék. Emellett az új törvény azt is előírta, hogy az alapítványoknak összeghatártól függetlenül fel kell tüntetniük adományozóikat közhasznúsági jelentésükben. Ezen a kitételen végül enyhített a kormány: ennek alapján 500 ezer forintos összeg alatt az adományozók megőrizhetik névtelenségüket.

Vélhetően az ellenséges politikai klíma hatására 2018-ban az OSF bezárta budapesti irodáját és Berlinbe költöztette át. 2023-ban jött a hír, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok kivonul az EU-ból és felfüggeszti az uniós országokban működő civil és jogvédő szervezetek támogatását.

Tudnivalók civil szervezetek számára a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényről (TASZ)

A miniszterelnök Norvég Alapból finanszírozott szervezetek ellen indított, konkrét visszélések feltárása nélkül zárult támadásáról itt gyűjtjük a cikkeket.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [115]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Bevetésre kész, elrajtol a Szuverenitásvédelmi Hivatal

Szavakban az átláthatóbb közéletért küzd, mégis vajmi keveset tudni a Szuverenitásvédelmi Hivatalról.

Civiltörvény: két lépés előre, egy hátra

Több tucat civil szervezet követeli a kormánytól, hogy vonja vissza a névtelen adományozást megszüntető, jogsértőnek tartott rendeletét. Elérte a kilencvenet a tiltakozó civil szervezetek száma, amelyek azt követelik a kormánytól, hogy vonja vissza a névtelen adományozást megszüntető, jogsértőnek tartott rendeletét. Bár a kormány most arra készül, hogy 500 ezer forintig mégis anonimitást biztosít a támogatóknak, az Amnesty International Magyarország programvezetője és a Társaság a Szabadságjogokért vezetője szerint ezzel a legfőbb probléma nem oldódik meg.

Visszavonták a régi civiltörvényt, és egyben elfogadták az újat

„Az Európai Bíróság ítélete világos volt – a magyar kormány civil szervezetekről szóló szabályozása összeférhetetlen az uniós joggal. Ezért határozottan fellépünk annak érdekében, hogy betartsák az ítéletet. A civil szervezetek nélkülözhetetlen részei a demokráciának. Támogatnunk kell őket, nem harcolni ellenük” – mondta Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke az Euractivnak.

Van az a pénz, amiért a kormány eltekint a "Soros-törvény" alkalmazásától

Úgy tűnik, anyagi szempontok fölülírhatják a nemzeti szuverenitás elsődlegességét, ha az megnehezítené külföldi támogatások megszerzését. A kormány ugyanis csöndben ígéretet tett arra, hogy a Norvég Civil Alap pénzeit kezelő szervezetet és az Alap támogatottjait kiveszi a pár éve a nemzeti szuverenitás jegyében megalkotott két „Soros-törvény” hatálya alól.

Lex Soros: a kormány tesz a tiltásra

Bár júniusban az Európai Unió Bírósága (EUB) az uniós joggal ellentétesnek nyilvánította a külföldről támogatott magyar civil szervezetek nyilatkozattételi kötelezettségét, az uniós oktatási programokat szervező Tempus Közalapítvány továbbra is azt kéri, a pályázók nyilatkozzanak az érintettségükről. Az illetékes minisztérium szerint hiába ítélt úgy az EUB, ahogy, amíg a törvény hatályos, be is tartatják. Majd válaszukban sorosoztak egyet.

Elmeszelték a Figyelőt a civilek listázása miatt

A bíróság szerint az érintett civileknek, mivel nem közszereplők, nem volt lehetőségük reagálni a sajtó támadására. Jogerősen elmarasztalta a bíróság a Figyelő kiadóját, mert a hetilap „Soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait, megsértve ezzel személyiségi jogaikat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselt kettőt közülük, akik bírósághoz fordultak - írja a Magyar Helsinki Bizottság a közleményében.

Németh Szilárd elnézést kér és sajnálkozik

Mint mi is megírtuk, a Fővárosi Törvényszék november 19-én végrehajtást rendelt el Németh Szilárd fideszes képviselő ellen, mivel a másodfokú, jogerős ítélet ellenére nem kért bocsánatot az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettől (EKINT) és a sérelemdíjat sem fizette be. Németh ellen azért indított pert az EKINT, mert tavaly márciusban a Mandineren megjelent nyilatkozatában azt állította, hogy az intézet a közhasznúsági jelentésében megjelöltnél "sokkal, de sokkal nagyobb lóvét” kapott Soros György alapítványaitól, azaz meghamisították a jelentésüket. Németh még aznap az ügyvédjén keresztül üzente meg, hogy mégis hajlandó elnézést kérni az intézettől, és kifizetni a bíróság által kiszabott pénzbüntetést.

Megint nyert a Helsinki Bizottság a Fidesszel szemben

Halász János frakciószóvivő tavalyi sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a civil szervezet törvénysértő módon, nem átláthatóan működik, titkolózik a vagyonáról és az általa pénzelt emberekről. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint az állítás nem igaz, írja közleményében a Helsinki Bizottság.
Találatok: [115]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>