Egy egész metróvonal kijött volna abból a legalább 580 milliárd forintból, amit a kabinet titokban kifizet három – épp fejlesztés alatt álló – „kis” kormányzati negyedért a beruházási stop idején. E projektek egyike a Hadházy Ákos által kiszúrt zuglói városközpont, de a Válasz Online értesülése szerint a Dürer Park és a Kopaszi-gát irodai tömbjeinek felvásárlására szintén előszerződést kötött az Orbán Viktor fémjelezte magyar állam. Annak ellenére is, hogy utóbbi két ingatlannál az eladói oldal főalakja maga Tiborcz István – a családi jelleghez tehát kétség sem férhet. A Zugló–Dürer–Kopaszi-biznisz összesen 350 ezer négyzetméternyi irodáról szól; ez kétszer akkora terület, mint a Gyurcsány-érában elképzelt kormánynegyedé, amelyet a Fidesz akkor éles kritikával illetett.
Cikkünkben nem csak az Orbán-kormányok időszakát szerettük volna megvizsgálni abban a tekintetben, hogy a jogszabályokat alkalmazó fegyveres, büntetőjogi, titkosszolgálati szervek hány dolgozója követett el bűncselekményt, azon belül korrupciós jellegű dolgot, illetve közülük hányat ítélték el emiatt. De a vádhatóság csak 2010 óta, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) pedig 2011 óta tart nyilván ilyen adatokat. Ráadásul az ügyészség csak 2018 óta követi, hogy az elkövető hivatalos személy (bíró, ügyész, rendőr) a foglalkozásával összefüggésben került-e eljárás alá; az NVSZ pedig csak azt adta meg, hogy hány ilyen feljelentés történt a jellemzően hivatali visszaélés, illetve vesztegetés miatt indult ügyekben rendőrségi és titkosszolgálati dolgozók ellen. Az Országos Bírósági Hivatal pedig egyáltalán nem vezet ilyen statisztikát. Tehát abból tudunk következtetéseket levonni, amit az érintett hatóságok megadtak.
Első fokon nekünk adott igazat a Fővárosi Törvényszék, így a Diákhitel Központnak ki kell adnia azokat a dokumentumokat – köztük az árlistákat is –, amelyek alapján bizonyítható vagy cáfolható lenne Magyar Péter kijelentése. A Tisza Párt alelnöke, aki egykor az állami intézmény igazgatója volt, azt állította ugyanis, hogy túlárazott szerződéseket kötöttek a kormányközeli Balásy-cégekkel. A bíróság nem fogadta el az érvelést, hogy az árlista üzleti titok lenne, vagy hogy ne minősülne közadatnak.
Riasztó állapotokról készültek felvételek ezúttal egy hajdúhadházi telephelyen, ahol nagy mennyiségben tárolnak akkumulátor-hulladékot is. Az Átlátszóhoz eljuttatott fotók és videók szerint a szabadban tárolt hulladékból a talajra folyik a szennyező anyag. A telephelyen évente közel 25 ezer tonna veszélyes, valamint nem veszélyes műanyag-, fém-, üveg-, valamint akku-hulladékot kezelhet az Éltex.
A kormány megvásárolja a Dürer Park irodaházait. A Városliget mellett felhúzott hatalmas épületeket a tervek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank és több másik állami cég állományával töltik fel. Az ingatlanügylet előkészületei a nyilvánosság kizárásával zajlanak 2022 óta, jóllehet az állam 80 milliárd forintot már ki is fizetett a beruházónak. A teljes vételár 120 milliárd forint lehet. Ez a második olyan nagy magánberuházás Zuglóban, melybe beszáll az állam: a Bayer Bosnyák téri építkezésébe 244 milliárd forintot pumpáltak utólag a költségvetésből.
A Tisza család kultuszának ápolása „nemzetpolitikai” feladat. Az egykori családi fészek, a geszti kastély nagyszabású felújítása egyre csúszik, és egyre többe kerül. A projektet a mutyigyanús közbeszerzések övezik. Legutóbb felbukkant az Állami Számvevőszék elnökének egykori cége is.
A versenyhivatalnak még egyszer el kell döntenie, történik-e piaci erőfölénnyel való visszaélés azokon a területeken, ahol a 4iG szinte monopol helyzetbe került a Vodafone megszerzésével.
A pályáztatás nélkül, egyedi kormánydöntésekkel odaítélt munkahelyteremtési támogatások fejében tavaly alig pár cégnek kellett állást teremtenie. A kormány főleg akku- és autóipari multik bővítéseit finanszírozta, valamint Mészáros Lőrinc cégeinek energiahatékonyságát.
2022-ben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy 2021-ben egyszer adtak pénzt a CÖF mögött álló alapítványnak. Az idei hasonló adatigénylésünkre viszont már nem egy, hanem két támogatás adatait mutatták meg. Korábban direkt eltitkolták a másikat? Vagy csak elfelejtették? Netán van még több is, amit eddig nem mutattak meg? Az biztos, hogy felmerülhet a közérdekű adattal való visszaélés gyanúja.
Vadai Ágnes parlamenti képviselő két ügyben is kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez. „Nem gyanúsak Önnek azok a közbeszerzések, ahol az ajánlatot adó pályázó szinte forintra pontosan eltalálja a tenderek árát?” – tette fel a kérdést, és az Átlátszó, illetve a 24.hu cikkeit idézve felsorolta, hogy a Galambosi Csaba érdekeltségébe tartozó két cég, a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és a Bereg Konstruktor Kft. 2018-2024 között 14 meghívásos közbeszerzési eljárásban vett részt, amiben tíz tenderen más nem is tett ajánlatot, csak az épp induló Galambosi-cég. (Galambosit az idézett cikk Kovács Sándor fideszes parlamenti képviselő barátjának nevezi.)
