K-Monitor Adatbázis

Komoly diplomáciai jelentősége volt annak, amikor Benjámin Netanjahu 2017 nyarán Magyarországra jött: harminc év után ő volt az első izraeli miniszterelnök, aki idelátogatott. Orbán Viktor azóta is büszke erre, legutóbb például év végi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a találkozó idején „az izraeli–magyar kapcsolatok kiemelkedő magaslatokat értek el”.

A magyar nagykövetségeket és konzulátusokat utasították a Külügyminisztériumból, hogy végezzenek háborús piackutatást a MEGA-LOGISTIC Zrt.-nek. A cég már eddig is több üzletet bonyolított a tárcával.

A HVG információi szerint a titkosszolgálatok és több minisztérium vétója eredményezte, hogy az állami távközlési hálózatokat is üzemeltető MVM Net egyelőre nem került magánkézbe. A végső vevő a 4iG informatikai cég lenne.

Több feljelentés is érkezett az ügyészséghez, azt vizsgálják jelenleg történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény.

Nyilván nem a kémprogram miatt fűzte szorosra a szálakat Orbán és Netanjahu, de tény, hogy kifejezetten baráti viszony alakult ki a két vezető között, és a legfelső szintű barátság jól jöhetett, ha a magyar fél esetleg vásárolni akart a kémprogramból.

Az utóbbi évek egyik legnagyobb megfigyelési botrányát robbantotta ki egy nemzetközi oknyomozó újságírói hálózat: több magyar célszemély, köztük újságírók és az Orbán-kormány kritikusai ellen is bevetettek egy izraeli kémfegyvert. Az érintettek csak találgatni tudnak, a kormány tagad, mi pedig összegyűjtöttünk mindent, amit eddig tudni lehet a Pegasus-megfigyelésről.

Közérdekű adatigényléssel fordul a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) az LMP, miután a párt az írásbeli kérdésére nem kapott érdemi választ az általa csak pénzszórásnak ítélt külföldi irodanyitások költségeiről és indokoltságáról.

A keleti blokk 1989-ben felszabadult államaiban felálló új titkosszolgálatok munkáját továbbra is a rendszerváltást megelőző zárt logika jellemzi. Az oroszok viszont durvulnak.