K-Monitor Adatbázis

Kedves hobbijának, a multik szapulásának hódolt Lázár János egy konferencián, az építési és közlekedési miniszter azonban ezúttal bőven ki is fejtette, hogyan viszonyul a magyar gazdaságban nélkülözhetetlen nemzetközi befektetőkhöz.

Dúsgazdag üzletemberek tucatjai alakítottak vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt hónapokban, akik szoros kapcsolatban állnak az Orbán-rendszerrel. A trendi alapítványi megoldás a bizalmi vagyonkezelőknél is jobban védi a magánszférát.

A dohányáru-forgalom rekordot döntött tavaly, meghaladta az 1,1 ezer milliárd forintot. A lakosság még az élelmiszerek jelentős drágulása után is csak négyszer annyit költött élelmiszerekre, mint dohányárukra. Rekordot döntött a trafikokat ellátó monopólium által fizetett koncessziós díj, de a tulajdonosoknak is jutott majdnem annyi nyereség, 8,3 milliárd forint. Az államnak se volt még soha ennyi dohánybevétele, jövedéki adóból 476 milliárd folyt be.

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

Tucatnyi nemzeti dohánybolt került már a CBA egyik tulajdonosának, Gyelán Zsoltnak a birtokába; legutóbb egy kismarosit szerzett meg az általa újonnan alapított Kisvasút Tabak Bt. Ennek befektetője is a Gyelán család Capital Food Holdingja, amelynek a vagyona már meghaladja az egymilliárd forintot, és minden évben több száz millió forint az adózott eredménye.

Négy év alatt 14 milliárd forint osztalékot fizetett tulajdonosainak az állami koncesszióban működő dohányboltellátó, eközben az államnak 2 milliárd forint koncessziós díjat juttatott. A nemzeti trafikokat felügyelő állami cég némi nyereséget tudott produkálni a dohánykövető rendszernek köszönhetően.

A csütörtökön benyújtott 2016-os adócsomag alapján a kormány úgy döntött, hosszú távon fenntartja a dohánycégeket sújtó, árbevétel arányában megállapított, sávos különadót. Ezzel a kormány egy újabb ágazati adóterhet tesz tartóssá annak ellenére, hogy bevezetésekor nem ezt ígérte.

Szatmáry Kristóf neve a múlt héten azért járta be a sajtót, mert ő nyújtotta be azt a javaslatot, ami rendkívüli egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezi a dohányipari vállalkozásokat. Családjának 12 trafikja van.

A dohánygyárak szerint dobozonként 70-80 forinttal drágul a bagó a nemrég beterjesztett "Lex Philip Morris"-nak is nevezett adótörvény nyomán. A beterjesztő ex-államtitkár szerint a "kormánynak megvannak az eszközei", hogy ne legyen drágulás, nem kizárva a hatósági ár lehetőségét.

Miközben a kormányzati kommunikáció hetek óta azt hangoztatja, hogy semmilyen korrupciós ügyről nem tud és nem rendelkezik bizonyítékokkal, újabb korrupt döntésekkel mélyíti el a botrányt.