K-Monitor Adatbázis

Az 1,3 milliárd uniós támogatással megtoldott „kutatóintézetnél” csupán az ügyvezetők és a tulajdonosok voltak bejelentve, egyéb munkavállalók, vagy kutatók nem.

Megint lezártak egy kormányközeli szereplők ügyében indított nyomozást, tanulságos indoklással. A NAV nyomozói annak ellenére nem találtak semmi gyanúsat Orbán Viktor fogorvosa, Bátorfi Béla uniós támogatásból épült kutatóintézetének ügyében, hogy annak soha nem volt egyetlen munkatársa sem, csak két vezetője. Soha nem posztoltak ki kutatási eredményt, és mások sem írtak róluk soha. Amit viszont biztosan tudunk: az elnyert közpénzből Kecskeméten 3 emeletes irodaházat építettek.

Két szabálytalansági eljárást is indított az állam a be nem fejezett villánykövesdi Medihotellel kapcsolatban: az egyiket négy nap alatt lezárta, a másikat pedig véletlenül éppen akkor folytatta le, amikor Hadházy Ákos a helyszínen járt. A befuccsolt projekt 782 millió forintos uniós támogatást nyelt el, amelyből eddig 20 milliót sikerült visszaszereznie a kormánynak. Mindez a parlamenti képviselő közadatigénylésére adott válaszokból derült ki.

Gyógyszálló építésére kapott uniós pénzt egy vállalkozó, a szálloda el is készült, de az egészségügyi szolgáltatások elmaradtak. A pénzt azért senki nem kérte vissza. (...) A máriafürdői szálló hirdetéséből igencsak hiányoznak az egészségügyi szolgáltatások: a bő fél évtizeddel ezelőtt megnyílt hotel tulajdonosa, mint majdani medhotelre kapott több százmilliós uniós támogatást.

Három éve nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a piaci árnál drágábban, uniós támogatásból beszerzett fogászati berendezések ügyében. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult büntetőeljárásba azonban már nem került be Orbán Viktor fogorvosának és üzlettársának az érdekeltsége, az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt., ahol az OLAF szintén vizsgálódott. Az uniós ellenőrök azt kifogásolták, hogy az OTI kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet, ugyanis a cég tender kiírása nélkül jutott több mint félmilliárd forinthoz.

Lázár János volt kancelláriaminisztert emlegetik a helyiek a felépült, de egyelőre zárva tartó villánykövesdi gyógyászati hotel mögött álló személyként. Az építtető cégtől üzlettársak révén el lehet jutni a politikusig, de bizonyíték az érdekeltségre nincsen, és sajtófőnöke is határozottan cáfolja a szóbeszédet. Bárhogyan is áll a dolog, a beruházó cég gondjai miatt az ígért munkahelyek sem valósultak meg. Az egészségügyi-turisztikai szolgáltatást nyújtó Medihotel szállodák uniós és állami támogatásokkal segített építését máshol sem kíséri szerencse hazánkban.

Két éve nincs működési engedélye egy magánklinikának Balatonmáriafürdőn, pedig a befektető erre kapott uniós támogatást.

A múlt heti, EU támogatásokról szóló vitanapon is elmondta Lázár, hogy a céljuk az, hogy a pályázatok nyerteseinek 100 % előleget adhassanak. A Brüsszel által preferált 30 százalék helyett ugyanis ezentúl a támogatás 50 százaléka előlegként felvehető (úgynevezett támogatói előlegek), ez azonban 75 százalék is lehet kutatás-fejlesztés esetén, állami intézményeknél pedig 100 százalék is. 50 százaléknál többet kaphatnak a “sima” pályázók is, ha megfelelő “likviditási tervvel” rendelkeznek. Ebben a cikkben pedig arról olvashatunk, hogy Brüsszelnek komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy az elnyert támogatásból a közbeszerzés lefolytatása után a nyertes az unió által engedett max 30 százalék helyett 50 százalék előleget is kifizethet a beszállítónak “hozomra” (ún szállítói előleg). A hírek szerint már 200 mrd forint kifizetése áll emiatt.

Matolcsy 2000-ben, új gazdasági miniszterként az állami gyógyfürdőfejlesztésben látta a gazdaságfejlesztés eljövendő mintaprogramját. Itt még célokat is kitűztek, tehát meg lehet nézni, hogy mindez hogyan sikerült. Azóta kiderült, hogy egy 1975-ös fejlesztési tervre építették az országos stratégiát. A laza tervet nagyon hebehurgya megvalósítás követte, és a legkritikusabb kérdésekkel mintha nem is foglalkozott volna az állami irányító. Úgy néz ki, hogy semmi nem valósult meg a célokból. Sőt, mintha érdemi hatása se lett volna a nagy pénzszórásnak. Bár sokkal több fürdőnk lett, ezek ma is ugyanazokkal problémákkal küzdenek, amik már az első fejlesztési tervbe is bele voltak kódolva.

1,5 milliárd, részben uniós forintból újították fel a termálfürdőt, és építettek ki geotermikus fűtési rendszert Nagyszénáson 2015 végére. A projekt évekig húzódott, és egy helyi önkormányzati képviselő szerint végül szabálytalanul valósult meg: hiányos az engedélyeztetése, a rákötések nem valósultak meg, a termálfürdő kihasználatlanul működik, a felesleges termálvizet pedig visszasajtolás helyett egy titkos csövön a közeli patakba vezetik. Videóriport.