K-Monitor Adatbázis

A „szőrét hullató, rossz vidéki róka” tett feljelentést, de lepattant a hatóságokról.

Már csak ötvenet kell aludni, és kiderül, elítélnek-e valakit első fokon a Volvo-gate néven elhíresült büntetőperben, amelyről többször is azt írtuk, hogy Pécs elmúlt évtizedeinek egyik legkomolyabb ismertté vált korrupciós ügyéről lehet szó. A Kaposvári Törvényszéken kedden lényegében befejeződött a bizonyítási szakasz, az április végére kitűzött következő tárgyalás már az utolsó lesz első fokon, délelőtt perbeszédek lesznek, délután pedig határozatot hirdet dr. Vadócz Attila háromfős büntetőtanácsa.

És különben is: ha bármi is történt, azt nem Magyarország területén követték el, így nem is illetékesek.

A pécsi Volvo-gate-tel kapcsolatos különös részletekre hívja fel a figyelmet Hadáházy Ákos vasárnapi Facebook-posztjában. A képviselő állítása szerint a vádiratban (amelyhez hozzájutott) nem vizsgálják, hogy kicsoda valójában az ügy harmadrendű vádlottja, és hova kerülhetett az a pénz, amihez a korrupciós ügyben hozzájutott, holott csak be kellett volna írni a férfi nevét a netes keresőbe, hogy kiderüljön: egy olyan emberről van szó, aki korábban egy Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő tulajdonában álló cég ügyvezetője volt.

2021-ben alig van már olyan gazdasági szektor, ami ne lenne többé-kevésbé Fidesz-közeli vállalkozók kezében. Kivétel a média, mert a médiavállalkozásaikat „elajándékozták”.

Az igazságszolgáltatással is szövetkező bűnözői maffiákat emleget Vitézy Tamás, a Fideszhez közel álló egykori csúcsüzletember, aki szerint jelenlegi oligarchák is segédkeztek az ő kifosztásában. A HVG többi forrása árnyalta a képet.

Több mint egy évtizeddel ezelőtt, 2009 júniusában két ciprusi cég 5 millió eurót utalt egy svájci társaságnak. A különös tranzakciót elindító ciprusi cégek mögött magyar és orosz olajipari üzletemberek, a svájci fogadó fél mögött pedig egy horvát iparbáró állt. A horvát ügyészség szerint azonban a valódi feladó Hernádi Zsolt, a Mol első embere, míg a végső címzett Ivo Sanader horvát miniszterelnök lehetett. A vádlottak ezt kategorikusan tagadják, 2019 decemberében megszülethet az elsőfokú ítélet ebben a régóta húzódó és rendkívül szövevényes eljárásban.

Elutasították Horvátország ellen benyújtott keresetét.

Magyarország megsértette az európai uniós jogot a mobilfizetési rendszer állami monopóliummá alakításával, a jogszabály ellentétes a szolgáltatásokról szóló közösségi irányelv rendelkezéseivel - mondta ki szerdán az Európai Bíróság.