language

Lapok:

Figyelő highlight_off

Személyek:

Fürst György highlight_off

Figyelő

Magyar gazdasági, gazdaságpolitikai hetilap. A Kossuth Kiadó gondozásában Gazdasági Figyelő néven jelent meg az első lapszám 1958. március 7-én. A Kádár-korszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) szócsöve volt. 1990-ben privatizálták a lapot; a kiadó Figyelő Rt.-t a francia Eurexpansion, majd tőle 1992-ben a holland VNU kiadó vette meg. 1999-ben a Figyelő Rt. beolvadt a VNU Budapest Lapkiadó Rt.-be, amit a VNU 2002-ben eladott a finn SanomaWSOY médiacsoportnak, így a VNU Budapest Lapkiadó Rt. neve Sanoma Budapest Zrt. lett. 2001-ben indult el az internetes változata a FigyelőNet, ami később Fn.hu néven működött. A kiadó úgy döntött, szétválasztja a nyomtatott hetilapot és az internetes szerkesztőséget, majd a nyomtatott lapot eladja, de az Fn.hu-t megtartja (2011-től az Fn.hu-t más internetes termékeivel egyesítette, Fn24 néven a Hír24.hu domainnév alá vonta, majd a Hír24.hu-ból 2015-ben 24.hu lett). A Figyelő hetilapot 2011 áprilisában a Sanomától az Interpress Magazint is kiadó Word Communications Kft. vásárolta meg, amely később Mediacity Magyarország Kft.-re változtatta a nevét. 2015. szeptember 28-án a lapot kiadó MediaCity egy kifizetetlen tartozás miatt felszámolási eljárás alá került.


2016. decemberében megvette a lapot az Investender Kft. üzletviteli tanácsadó cég, amely aztán hamarosan továbbadta 240 millió forintért a Fidesz-közeli Schmidt Mária érdekeltségében álló K4A Kft.-nek. Szerkesztőbizottságot állítottak fel, melynek elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. 2017. február 1-jén Lambert Gábor, a lap addigi főszerkesztője lemondott és távozott a laptól. Lánczi Tamás lett az új főszerkesztő aki elmondta, hogy a munkatársak több mint fele kicserélődött. Főszerkesztősége idején a Figyelő az ellenzékiek, kutatók és civilek listázásával került reflektorfénybe. A tulajdonosváltás után tovább csökkent a lap értékesítése. Lánczi 2019. márciusában távozott posztjáról, ekkora a lap már a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) része lett. A Mediaworks felfüggesztette a Figyelő nyomtatott kiadását 2022 júliusában.

Fürst György

Fürst György a VI. kerület volt szocialista alpolgármestere. Politikai karrierjét a Baloldali Ifjúsági Társulásban kezdte, ezért Terézváros polgármesterének lett a titkára 1994-ben. Ellenzéki évek után 2002-ben az MSZP megszerezi az önkormányzatot, Fürst pedig vagyongazdálkodási alpolgármester lesz. 2006-ban hivatalosan kiszállt a politikából, és üzletemberként folytatta tovább karrierjét, a Centrum Parkoló Kft. ügyvezetője lett, amely számos budapesti kerületben bonyolította a parkolásidíj-fizetés rendszerét. A vádhatóság szerint Fürst és társai bő másfél milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az önkormányzatnak, ennyi volt az általa kezdeményezett kerületi ingatlanok eladásával veszélyeztetett érték. Az ügyben perújítási eljárás után 2024-ben született első fokú ítélet, melyben bűnösnek találta a bíróság Fürst Györgyöt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben, ezért halmazati büntetésként 6 év 6 hónap börtönt és 25 millió forint pénzbüntetést szabtak ki rá, ugyanakkor a sikkasztás bűntette vád alól felmentették.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [3]  Oldalak:   1

Nincs megállás - Parkolási háború

Csak tűzoltó intézkedés a Rogán Antal és Kósa Lajos nevével fémjelzett új törvényi szabályozás a parkolásról, ezzel nem valósul meg az egységes fővárosi rendszer.

Egyirányú behajtás: Fővárosi parkolási üzlet (+)

Hét fővárosi kerületben „nagy-koalíciós” hátszéllel szerzett hét éve megingathatatlan pozíciót a parkolóhelyek üzemeltetésében a Centrum Parkoló Kft. A társaság a közterületek hasznosításából származó bevétel nagy részét egy sokat támadott szerződés alapján elnyeli. Mindeközben az általa létrehozott Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt. monopolizálta Budapesten a parkolási mobilfizetést, ráadásul negyedmilliárdos állami tőkeinjekciót is kapott.

Paloták szenespince áron: Andrássy úti épületek privatizációja

Ügyészségi vizsgálat és bírósági perek övezik a világörökség részének számító Andrássy úti bérpaloták privatizációját. Az önkormányzat a lakók feje fölül adta el az épületeket, amit egy fura joghézag és sajátos rendeletalkotás tett lehetővé.
Találatok: [3]  Oldalak:   1