K-Monitor Adatbázis

134 igen, 43 nem és 6 tartózkodás mellett elfogadta a parlament azt az Egyesült Arab Emírségek kormányával kötött gazdasági együttműködésről szóló megállapodást kedden, amely többek között lehetővé teszi, hogy Rákosrendező állomás területét beépítsék. A Mini-Dubajként kritizált beruházás „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” lesz.

Az árbevételük is korábban nem látott szintre, 686 milliárd forintra emelkedett 2023-ban.

Készülőben van egy ÁSZ-jelentés, amely muníciót szolgáltat a kormánynak a jegybank feletti ellenőrzés visszaszerzéséhez. A Magyar Nemzeti Bank működéséről szokatlanul éles véleményt fogalmaz meg az Állami Számvevőszék, amivel új frontot nyit a kormány és a nemzeti bank vitájában. A jegybank néhány ügyben közben csendben kapitulált.

A rákosrendezői új városrészről egyetlen egyeztetés volt, a budapestieket nem kérdezték.

Sorra jelent be vizsgálatokat a tavaly létrehozott Integritás Hatóság, ám az Európai Számvevőszék attól tart, Magyarország látszatintézkedésekkel pipálná ki a jogállamisági elvárások teljesítését.

A szinte semmiből pillanatok alatt százmilliárdos árbevétel – ezt produkálta az a két kommunikációs cég, amelyeket Magyar Péter állami hátszelű túlárazással vádol, és amelyeknek az utcai óriásplakát-kampányai elől 2017 óta elmenekülni is lehetetlen volt.

A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak.

A megállapodás szerint az arab vállalkozó 1900 milliárd forint értékű beruházást valósít meg Rákosrendezőn.

Az ellenzéki politikus szerint még Ausztriában is dupla ekkora bölcsődét lehetett felhúzni fele ennyi pénzből.

A kormány megemelte néhány építkezés költségkeretét, és újabb beruházásoknál engedi mellőzni a jogszabályokat.