K-Monitor Adatbázis

2020 tavaszán, a koronavírus első hullámának idején, döntően a közbeszerzési törvény eljárásai alól mentesítve a Külügyminisztérium és más állami intézmények összesen 16 863 darab lélegeztetőgépet vásároltak Magyarországnak. A gépek átlagára 57 106 euró volt (akkori árfolyamon 20,1 milló forint), így összesen több, mint 300 milliárd forintba kerültek. Ez az állami kórházellátó beszerzéseihez képest kétszeres átlagár. 

A Direkt36 által összegyűjtött adatok alapján EU-s viszonylatban Magyarország kötötte a legrosszabb üzletet és fizette a legmagasabb kilogrammonkénti egységárat a Kínából érkező lélegeztetőgépekért. 2020 áprilisában például Olaszországnál több mint tízszer, Németországnál pedig ötvenszer magasabb egységárat fizettünk. A megvásárolt mennyiség emellett jelentősen meghaladta a szakértők legrosszabb forgatókönyve szerint szükséges mennyiséget – ez körülbelül 8000 gépet jelentett volna. Mint kiderült, a  nagyságrendekkel több gép működtetéséhez ráadásul nem is volt elegendő képesített egészségügyi személyzet. A beszerzett 16 ezer gépből így – a külföldre ajándékozott gépeken felül – 13 ezer raktárban áll.

A Külügyminisztérium legnagyobb volumenű és egyben legdrágább beszállítója a maláj GR Technologiesvolt – tőlük 6258 gépet vásárolt a kormány 28,4 millió forintos átlagáron. A beszállítók között több NER-közeli cég is feltűnt. Az ügy legnagyobb hazai nyertese a Fourcardinal Tanácsadó Kft. (illetve a mögötte álló SRF Silk Road Fund Holding Zrt.) mely lélegeztetőgépek beszerzése kapcsán aláírt 17 milliárd forintos szerződése mellett 33 milliárd forint értékű betegmonitor- és infúzióspumpa-beszerzést is megnyert a minisztériumtól. Emellett a Válasz Online összefonódásokat talált a Fourcardinal és a 55 milliárdos vakcinabeszerzéssel megbízott, és átláthatatlan tulajdonosi szerkezettel rendelkező Danubia Pharma Kft. között, mégpedig a kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező Szeverényi Márk személyében. 2022-ben a közpénzes megbízásokból milliárdos profitot termelő Fourcardinalt és Silk Road Fund Zrt-t is megszüntették. 

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.