language

Kulcsszavak:

diplomácia highlight_off

Lapok:

HVG

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [90]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9   >  >>

Nem a határkerítés miatt kell fizetnie Magyarországnak, hanem mert nem tart be egy bírósági ítéletet

Június 13-án hirdet ítéletet az Európai Bíróság egy olyan ügyben, amely arról szól, hogy Magyarország nem hajtott végre egy korábbi bírósági ítéletet, és ezért pénzbüntetéssel sújtható. A magyar kormányzati kommunikáció az elmúlt pár napban beleerősített, és ezen ügy kapcsán arról beszélnek, hogy a határkerítés miatt akarják büntetni a magyarokat.

A külügy két éve még tagadta, hogy orosz hackerek támadták volna meg az informatikai rendszerüket, most bizonyíték van rá, hogy többen tudtak róla

„Óvatosak legyenek szerintem” – mondta Szijjártó Péter az újságíróknak, miután szembesítették a bizonyítékokkal.

VSquare: Orbán Gáspár felel az új Nemzetbiztonsági Tanács külpolitikai és kényes diplomáciai ügyekkel foglalkozó részlegéért

A miniszterelnök fia startupként tekint a csádi misszióhoz hasonló vállalkozásokra, és őszintén hisz benne, hogy a távoli országokban kínálkozó, olykor szokatlan, máskor kockázatos lehetőségek kihasználásával növelni tudja Magyarország befolyását, tekintélyét és természetesen a bevételeit is.

Balog Zoltán a püspökség mellett még valamihez ragaszkodik: érvényes még a diplomata-útlevele

A kegyelembotrányban kulcsszerepet játszó és tisztségeinek csak egy részétől megvált, de püspöki posztját megtartó Balog Zoltán továbbra is nagyköveti rangban képviselheti Magyarországot külföldön.

Vádat emeltek egy volt magyar tiszteletbeli konzul ellen, aki pénzért intézett diplomáciai tisztségeket

Nemzetközi korrupció a vád egy magyar férfi, B. János ellen, aki egy afrikai ország tiszteletbeli konzuljaként külföldieknek intézett ugyanilyen diplomáciai tisztséget, és azzal járó okmányokat, amiért több százezer eurót kapott.

Addig titkolta Orbán Gáspár csádi részvételét a minisztérium, amíg csak lehetett

Amikor a külügy megtudta, hogy Orbán Viktor kamerák elől bujkáló fiát újságírók több különböző felvételen is beazonosították, a honvédelmi miniszter gyorsan elárulta az Indexnek az információt.

Intenzíven terjeszti az oroszbarát propagandát a Budapestről pénzelt szlovákiai magyar sajtó

Hogyan terjednek az oroszbarát álláspontok a magyar kormány által finanszírozott szlovákiai magyar médiában az ukrajnai háborúról? Eláruljuk: nagyon.

Hűtlen kezelés miatt feljelentést tett a DK a Porosenkónak állítólag juttatott százmilliók miatt

Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség hozta nyilvánosságra még tavaly, hogy a volt ukrán elnök százmilliókat kapott a magyar Pénzügyminisztériumtól. A listát végignézve az derül ki, hogy Porosenko kamat és kötvény kifizetése jogcímen jutott az összegekhez. Más országoktól is kapott ugyanilyen jogcímen pénzt. A kormány a DK feljelentésének hírére reagálva azt írta: Porosenko értékpapírokat és kötvényeket vásárolt.

Van, ami fontos: milliárdokat pumpál a kormány a Türk Befektetési Alapba

„Hidat kell képezni Kelet és Nyugat között” – indokolta a lépést Asztanában Szijjártó Péter külügyminiszter.
Találatok: [90]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9   >  >>