K-Monitor Adatbázis

2018 óta foglalkozunk a hazánkba települt akkus beruházásokkal, és azóta számos súlyos problémára derítettünk fényt. Amióta pedig Orbán Viktor miniszterelnök 2022 nyarán, a tusványosi szabadegyetemen kijelentette, hogy országunkat a magyar kormány akkumulátor-gyártó nagyhatalommá kívánja tenni, az egyre szaporodó hazai akkuipari létesítmények és ezek működési anomáliái még inkább felhívták a figyelmet az iparághoz kapcsolódó problémákra. Most animációs videóban is mutatjuk a legfontosabb infókat a témáról.

A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. Ebből a pénzből Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hunguest Hotels Zrt. közel 18 milliárd forintot kapott a szállodái fejlesztésére. A Transparency International Magyarország hosszas pereskedés után megkapta a támogatási papírokat, és a többezer oldalnyi dokumentumhoz hozzáférést biztosított az Átlátszónak. Az iratok többsége nem túl érdekes, de megérte átnyálazni őket. Kiderül belőlük, hogy bilikre és WC-kefékre is kértek állami támogatást Mészáros Lőrinc szállodái – de nem kaptak, mert túl olcsó termékeket írtak be a költségvetésbe.

2023-ban töredékére esett a gáz ára Európában, ez meglátszik az állami tulajdonú MVM eredményein is. Ugyan a cég 1000 milliárd forintnyi rezsitámogatást kapott a kormánytól, erre nem volt szüksége, mert a lakossági fogyasztás csökken. Az állam tavaly osztalékként vissza is vett a rezsitámogatásból 417 milliárdot.

A közel három éve működő Európai Ügyészség idén március elején tette közzé a 2023-as évi munkájára vonatkozó jelentését. Az összesítés szerint az Ügyészséghez csatlakozott huszonkét EU-s tagállamon belül 1371 nyomozást indítottak a tavalyi évben, és 1927 folyamatban lévő vizsgálatuk volt. A rekorder mindkét kategóriában Olaszország lett 556 új és 618 korábban elindított üggyel. Magyarország további másik négy uniós országgal – Dániával, Írországgal, Lengyelországgal és Svédországgal – nem tagja az Európai Ügyészségnek, de ezekből az államokból is érkeztek bejelentések, és ezek az országok is érintettek voltak különböző nyomozásokban. Magyarország neve 80 ügyben merült fel tavaly, ami az öt nem-tag ország közül a legmagasabb szám.

A borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t 2022 végén vette meg az állam. Az adásvételi szerződést és a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de pereltünk a közérdekű adatokért, és nyertünk a bíróságon. Az állami cég ezután végre elküldte a megállapodást, amelyből kiderül, hogy közel 4 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a „baloldal vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás volt. A dokumentumban szerepel egy másik vállalat is, ám az arra vonatkozó információkat kitakarták.

Vastagon fogott Lázár János ceruzája, ha az állami cégek felügyelőbizottsági tagjainak fizetéseiről volt szó. Ezek egyikébe ült be Magyar Péter 2023-ban. Míg a MÁV-os munkavállalók három év alatt jó, ha az inflációt követő emelést kaptak, a felügyelőbizottságban sokszorosára nőttek a díjazások.

Az elsősorban nyugdíjasokra specializálódott, közérzetjavító, állapotfelmérést hirdető cégek egyik korábbi vezetője, Ökrösi Levente egy olyan zuglói civil szervezet nevében koszorúzott október 23-án, amely évről évre sorra nyeri a Városi Civil Alap pályázatait. Az egyesület hátterében jelenlegi és korábban aktív kormánypárti politikusokat vagy Fideszhez egyéb úton kötődő szereplőket is találni. A kormánypárti kapcsolatok Ökrösi esetében is figyelemreméltóak, olyannyira, hogy az Átlátszó több forrásból úgy értesült: sokáig szó volt arról, hogy fideszes színekben indulhat a 2024-es önkormányzati választáson a 14. kerületben. Borbély Ádám, a Fidesz zuglói választókerületi elnöke a cikksorozatunk megjelenése után cáfolta ezeket az értesüléseinket.

Kilenc különböző önkormányzat pontosan ugyanazt az öt céget kérte fel ajánlattételre, amikor a közvilágítás korszerűsítésére keresett kivitelezőt. A nyertes is mindenhol ugyanaz lett, akárcsak öt másik településen, ahol négy cég volt mindig azonos. A felhívások szövegezése 15 esetben szinte szóról szóra megegyezett, és olyan is előfordult, hogy a tenderek értéke csak pár ezer forinttal maradt a 300 milliós Kbt. 115-ös határérték alatt. Mivel az esetek kapcsán felmerül a verseny tisztaságának megsértése, a Transparency International Magyarország segítségével bejelentést teszünk a hatóságoknál.

Tavaly 745 olyan határozatot hozott az Orbán-kormány, amely nem titkos ugyan, mégis elzárják a nagy nyilvánosság elől, méghozzá rögtön 20 évre. Ám néhány mégis kiszivárgott közülük: egyikkel a kormánytisztviselőket kötötték röghöz, másikkal a kirúgott katonák elhelyezkedését nehezítették, egy harmadik pedig kötelezővé tette egy Palkovics-közeli cég szoftverét az állami szférában.

Hatalmas lakóparkot akar felhúzni Dél-Budán az egyik legnagyobb hazai ingatlanfejlesztő csoport tulajdonosa, közel más NER-es lakásfejlesztésekhez. A kormány hátszelét is megszerezte hozzá. Közben a térségben irodahegyek is kinőnek a földből.