A magyar kormány annak érdekében, hogy a hazai vállalatok kimaradjanak az Európát érintő gazdasági recesszióból, egy új támogatási programot indított el tavaly. A Gyármentő Programra 150 milliárd forintot különítettek el, egy vállalkozás pedig legfeljebb 6,2 milliárdos támogatásra volt jogosult. A program nyertesei között több NER-cég is volt, közülük az egyik Mészáros Lőrinc sok tízmilliárdos állami pénzből összehozott kukoricafeldolgozója, a Kall Ingredients Kft. Hogy pontosan mekkora támogatásban is részesült a társaság, az nem ismert adat, mindenesetre egészen érdekes egybeesés, hogy tavaly sikerült az addig szinte csak veszteséges cégnek nyereséget termelnie.
A pályáztatás nélkül, egyedi kormánydöntésekkel odaítélt munkahelyteremtési támogatások fejében tavaly alig pár cégnek kellett állást teremtenie. A kormány főleg akku- és autóipari multik bővítéseit finanszírozta, valamint Mészáros Lőrinc cégeinek energiahatékonyságát.
A háromból annak lett a legnagyobb profitja, amely tavaly semmiféle tevékenységet nem végzett, és végelszámolás alatt áll. De a pénzügyi műveletek nyereségessé tették.
Mészáros Lőrinc korábban jobbára veszteségeket halmozó gabonafeldolgozó cégei tavaly már nyereséget hoztak. A Viresol és a Kall Ingredients együtt bő ötmilliárd forint profitot termelt, igaz, a két cégnek juttatott közpénzes támogatások ennek sokszorosát, összesen 23,5 milliárd forintot tettek ki, nem beszélve a beruházáshoz nyújtott tízmilliárdokról.
Mészáros Lőrinc legutóbb 660 milliárd forinttal vezette a gazdaglistát, és a nevén szereplő javak alapján a Forbes dollármilliárdosai közé is bőven befért. Pedig az egykori gázszerelő csak tíz éve került a milliárdosok krémjébe, és példátlanul rövid idő alatt vált az ország leggazdagabb emberévé. Megnéztük, milyen állomásokon keresztül vezetett az út ezermilliárdos üzletekig és a 62 méteres luxusjachtig.
A közlemény szerint árbevételét 59 százalékkal, míg üzemi eredményét 164 százalékkal növelte az Opus Global Nyrt. a ma közzétett, IFRS szerinti, konszolidált gyorsjelentése szerint. Az Opus Cégcsoport konszolidált szinten az év első hat hónapjában a bázisidőszakhoz képest 58,7 százalékkal magasabb, összesen 324,9 milliárd forint működési bevételt ért el.
A kormányzati pénzek ellenére sem váltotta be eddig a befektetői reményeket Mészáros Lőrinc két gigantikus gabonafeldolgozója. A profitkilátásokat a milliárdos veszteségek után a gabonapiaci krízis és egy uniós zöld terv is beárnyékolja.
Mészáros Lőrinc cégbirodalma nem volt rest és két gyárával is pályázott az Orbán-kormány nagy Gyármentő Programjára. A kormányzat pedig úgy döntött, hogy közpénzből támogatja a leggazdagabb magyar gyárainak energetikai beruházásait:
Tiszapüspökiben működő Kall Ingredients Kft., amely a felcsúti sikerember gigantikus kukoricafeldolgozó gyára.
Bólyi központú Hard-Concrete Betonelemgyártó Kft. Stabilan nyereséges társaságról van szó.
Például támogatást kapott a Jász-Plasztik Kft. is, amelynek többségi tulajdonosa Kasza Lajos, a Forbes gazdaglistáján a 13. helyen szerepelt 135,8 milliárd forint becsült vagyonnal. Szintén a Gyármentő Program nyertese a Béres Gyógyszergyár Zrt. Béres József és családjának vagyonát 44 milliárd forintra becsülték, ezzel a 41. leggazdagabb magyar. A sokszoros milliárdos Garancsi István Prebeton Zrt. nevű cége is örülhet a kormányzati segítségnek.
A kormány azért indította el a Gyármentő Programot az ukrajnai háború kitörését követően, hogy a hazai vállalatok erősíteni tudják függetlenségüket a nemzetközi energiapiacok teljesen kiszámíthatatlan kilengéseitől, és így meg tudják őrizni a munkahelyeket, fenn tudják tartani a gazdasági teljesítményüket.
A pénzosztás hasonlóságokat mutat a korábbi Kisfaludy-pályázatokhoz, amikor a koronavírus-járvány miatt a leggazdagabb magyarok szállodáit mentették meg: Mészáros Lőrinc hoteleit így szintén közpénzből tatarozhatták ki.
2,156 millió euró, azaz bő 800 millió forint veszteséget termelt tavaly a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc mamutméretű kukoricafeldolgozója, a Szolnok melletti Tiszapüspökiben működő Kall Ingredients Kft.
A Fidesz-kormányzás egyik legnagyobb kérdése, hogy milyen forrásból töltik fel azokat a magántőkealapokat, amelyek a NER-felépítményt tartják. Kínálkozna a nyers válasz: „hát abból, amit a lovagok hazavisznek a tenderekből”. Csakhogy ezekben a titkos zsákokban sokkal több milliárd van, mint amennyit úgymond el lehet lopni. Akkor honnan jön a pénz? Kínából, Oroszországból, a kipcsakoktól? Nem egészen. A megfejtés az, hogy nálunk a „magán” előtagú tőkealapokat is részben a magyar állam pumpálja nagyra. Két részben dolgozzuk fel, hogyan. Az elsőben alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy már legalább 541 milliárd közforint mozdult meg a kiválasztottak felé (javarészt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül) – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje még sokkolóbb. Némi cinizmussal azt mondhatnánk: akár külön „Tiborczék”- és „Mészárosék”-sor is lehetne a magyar állam költségvetésében. Mindenkinek egyszerűbb lenne az élete.
