K-Monitor Adatbázis

Megelőlegezve a még fel sem állt Szuverenitásvédelmi Hatóság szerepét, agyba-főbe büntetné az ÁSZ a Fidesz kihívóit.

Szuverenitásvédelmi törvénycsomagot nyújt be a Fidesz. Azokat a pártokat, civil szervezeteket és médiaszolgáltatókat büntetnék, „akik külföldi finanszírozásból szereznek támogatást”. Az elmúlt tíz évben több támadássorozat zajlott már a független nyilvánossággal és civil szférával szemben - a mostani lehet az eddigi legkeményebb. Orbán Viktor és Rogán Antal egyszerre vetik be legélesebb fegyvereiket: a titkosszolgálatokat és a kormány uralta médiavilágot.

Felkerült a kormány honlapjára a Miniszterelnöki Kabinetiroda friss szerződéslistája, ebből derül ki, hogy mire mennyit költöttek az utóbbi években, hónapokban. Ebből például azt látni, hogy 1,8 milliárdba, azaz közel kétmilliárd forintba került a kormánynak a tavaly nyári, járvány utáni konzultáció összeállítása és kipostázása. Ebben a fő csapásirányok a koronavírus utáni élet újraindítása, csatározás az EU-val, járvány, migráció.

Most egyeztetnek az ellenzéki pártok arról, hogyan lehetne a Fidesz kampánymódszerét lemásolni úgy, hogy az mindenben szabályos legyen. Csakhogy a Fidesz módszere mögött rengeteg pénz is van: csak a Megafon 600 millióból hirdet a Facebookon, az ellenzék egy jóval szerényebb büdzséből veheti fel a versenyt.

Manapság pár kattintással bárki kiderítheti, milyen sokat – olykor a törvényi plafon fölött – költenek a pártok a közösségi médiában, ám az ÁSZ egy joghézagra hivatkozva széttárja a kezeit. Egyszerűen kihagyták a választási törvényből a közösségi médiát, mint olyan felületet, ahol politikai kampányokat lehet bonyolítani, továbbá ezek a platformok nem minősülnek a médiatörvény szerinti sem sajtóterméknek – így magyarázta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lapunk érdeklődésére válaszolva azt, miért nem találta hétfőn publikált jelentésében problémásnak, hogy a Fidesz jelöltje a tavalyi szerencsi időközi országgyűlési választáson milyen sokat költött a Facebookon.

A kormány november 10-én éjjel 23:59-kor nyújtott be módosítót a választási törvényekhez. Ebben az volt a legfontosabb változás, hogy a jövőben az a párt állíthat országos listát, amely legalább 9 megyében 50 egyéni jelöltet képes állítani a 106-ból; vagyis 50-szer 500 érvényes aláírást össze tud gyűjteni. A kormány szerint erre azért van szükség, hogy kiszűrjék a valós társadalmi támogatottság nélküli kamupártokat, míg az ellenzék azt mondta, ellehetetlenítik a koordinált jelöltállítást.

A közel tíz hónapig készült film feltárja, kik azok a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő emberek, akik évtizedek óta próbálnak hasznot húzni a pártalapításból. Legutóbb a 2018-as választásokon indultak el a hozzájuk kötődő pártok, amelyeket Gulyás szerint helytállóbb rablópártoknak nevezni, mintsem kamupártoknak, mert e szervezetek végső célja a pénzszerzés.

A kormány akár két kézzel is öntheti a közpénzt, hogy segítse a Fidesz EP-kampányát, az Állami Számvevőszék akkor sem járna el, mert csak az országgyűlési választások kampánypénzeit ellenőrizheti. Az NVB pedig azért nem vizsgálja a tájékoztató brüsszelező plakát- és levélkampányt, mert, mint tegnap kiderült, ezt csak a hivatalos kampányidőszak idején teszi.

2013-ban még volt visszhangja annak, amikor a Transparency Internationallel (TI) közösen jeleztük, hogy ha nem változtatnak az akkor friss kampányfinanszírozási törvényen, kamupártok fognak elburjánzani. Így is lett. Öt évvel később, a TI friss adatigényléséből pontosan megtudhattuk, a hatóságok mennyi pénznek ütik épp bottal a nyomát – ma már erre mindenki csak legyint.

A választási kampányban alig hallottunk azokról a pártokról, amelyek mostanra több 100 milliós tartozást halmoztak fel. 13, a közvélemény számára ismeretlen, ám országos listát is állító párt láthatóan jól járt a választási rendszerrel. Eddig 2,7 milliárd forintot tettek zsebre a kamupártok.