Lapok: |
|
Helyek: |
Több száz milliárddal megterheli az idei költségvetést a Fudan Egyetem
Nem vesztegeti az időt a kormány a Fudan Egyetem létrehozásával kapcsolatban: nagyjából egy héttel azt követően, hogy a kormány aláírta az intézmény létesítését célzó stratégiai megállapodást, a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban már elő is írták, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter AZONNAL TEREMTSEN ELŐ 400 MILLIÁRD FORINTOT A 2021-ES KÖLTSÉGVETÉSBEN az egyetem létesítéséért felelős, újonnan létrehozandó, teljes mértékben állami tulajdonú, zárt körű részvénytársaság számára.
Ugyanakkor a parlament által jelenleg is tárgyalt költségvetésitörvény-módosításban, amellyel a kormány a 2021-es büdzsét szeretné a valósághoz igazítani, még nyoma sem volt annak, hogy mekkora összeget igényel a Budapest Diákváros projekt, de főleg az annak részeként kezelt Fudan Egyetem létrehozása. Arról, hogy a Pénzügyminisztérium hogyan és milyen egyéb előirányzatok terhére rótt elvonással teremtené elő a szükséges összeget, kérdeztük a tárcát is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Tíz évre titkosították minden idők egyik legnagyobb magyar vasúti projektjét
A Fidesz–KDNP kétharmaddal megszavazta a „Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról” szóló törvényt. A szöveg (pdf) az eddig megismertekhez képest nem tartalmaz újdonságot, a Magyarország és Kína között létrejövő egyezmény tartalmát emeli törvényi erőre.
Az eddigi információk szerint az ezermilliárd forintba kerülő beruházás 130 év alatt térülhet meg, a tisztánlátást azonban nehezíti, hogy a beruházással összefüggésben megkötött szerződéseket és „a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat” a parlament tíz évre titkosította Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeire hivatkozva.
Tíz évre titkosítanák a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításának részleteit
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éjjel benyújtott egy salátatörvény-tervezetet, amely alapján számos jogszabály módosítását tervezi a kormány a veszélyhelyzetben. Ezzel egy időben beadásra került egy másik javaslat is, amely a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításával kapcsolatos. A vonalat kínai segítséggel újítja fel az állam, a beruházás összértéke 2,078 milliárd dollár – közel 590 milliárd forint –, amit a magyar állam és a kínai Eximbank közösen finanszíroz. Ez lesz Magyarország történetének egyik legnagyobb vasúti beruházása. Az állam 15 százalékot áll, a maradék 85 százalékot pedig a kínaiak hitelezik.
Csalással gyanúsítják a Huawei pénzügyi vezetőjét
Péntek estére hivatalossá vált, hogy a kínai Huawei néhány nappal ezelőtt Kanadában letartóztatott pénzügyi vezetőjét, a cégalapító lányát, Meng Van-csóut csalással gyanúsítják a hatóságok - írja a BBC.
Nagyüzemben mossák a pénzt a kínaiak egy rulettes módszerrel
Ázsia szerepe egyre nő a világ kaszinópiacán. A kínaiak tényleg szeretnek játszani, egyedi kulturális megközelítéssel viszonyulnak a szerencséhez, ráadásul nagyüzemben mosnak pénzt egy rulettes szisztémával. Mindez illegális, de hatékony pénzkimenekítést tesz lehetővé.
Új iparág épült ki a letelepedési kötvényesekre
A letelepedési kötvényekkel több ezer külföldi vásárolhatott magának szabad utat Magyarországra és az EU-ba. Ezek között volt több száz tehetős kínai család, akik megjelentek a magyar ingatlanpiacon, az ő kiszolgálásukra, segítségükre pedig több cég is létre jött Budapest kínai negyedében. Egy ilyen cégnél jártunk, hogy megnézzük, hogyan nézett ki a kötvénybiznisz az érkezési oldalon.
Csak kínai részvételű konzorciumok pályáznak a Budapest-Belgrád-vasútvonalra
Ahogy arról többször, több helyen, több szempontból körbejárva beszámoltunk: belevágunk Magyarország várhatóan messze legdrágább vasútépítésébe, a Budapest–Kelebia-vonal kétvágányúsításába és felújításába 750 milliárd forintért. Az egész gigaprojekttel persze több probléma is akadt már az elejétől fogva, például, hogy a két város között egyetlen nagyvárost se érint a felújítás, ráadásul érthetetlenül drágán akarjuk megépíteni, pedig még csak egy árva folyó vagy domb sincs a környéken, de még az a cél sem nagyon áll, hogy miután a kínai Cosco cég megszerezte a pireuszi kikötőt, a mi vasútfelújításunknak is köszönhetően Pireuszból gyorsabban jussanak el az áruk Kelet-Közép-Európába, hiszen maga a cég mondta, hogy nagyjából mindegy nekik. Varga Mihály még bedobott egy mentést: azért kell, hogy megvámolhassuk a kínaiakat.
Habony: A cégemnek semmi köze az államhoz és a kötvényekhez
Az Asia Frontier Ltd. és a letelepedési kötvények közvetítőinek címe és működési helye nem azonos. Az Asia Frontier Ltd. tevékenysége sem közvetlenül, sem közvetve nem kapcsolódik sem a magyar államhoz, sem a letelepedési kötvények közvetítőihez.
130 év alatt térülhet meg a méregdrága kínai vasút
Varga Mihály szerint Magyarországnak azért éri meg a Budapest és Belgrád közti, 750 milliárd forintos vasúti beruházás, mert ennek köszönhetően mi lehetünk a kínaiak európai vámközpontja. A vámbevételek pedig jelentősen megdobhatják a magyar költségvetést. Megnéztük, hogy az elérhető adatok alapján mennyi pluszpénzre számíthatunk a kínai vámból. Nem valami sokra.
Miért kell nekünk a méregdrága kínai vasút?
Úgy tűnik, Magyarország a négyes metró után újra talált magának egy tök értelmetlen és látszólag átgondolatlan infrastrukturális beruházást a közlekedésben, amire elverhet egy csomó pénzt. A Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának kínai hitelből való felújítására nehéz racionális érveket találni. A kormány szerint azonban vannak ilyenek: a hivatalos szlogen szerint ez a beruházás hozza majd el a kínai gazdasági Kánaánt. Más vélemények szerint politikai gesztustételről van szó, Brüsszelben pedig nem értik a dolgot, és balhé lehet belőle. De az is megeshet, hogy ez is csak az oligarchafinanszírozásról szól. Összeszedtük a lehetséges magyarázatokat.