K-Monitor Adatbázis

Állami cégek, Mészáros Lőrinc cégek, közbeszerzések bajnokai. Ezeket találtuk azon a birtokunkba került listán, ami összegzi, milyen cégek, kinek és mennyi sportcélú taót utaltak az elmúlt öt évben.

Fél év alatt sikerült kiszednünk a Magyar Labdarúgó-szövetségből (MLSZ), hogy az elmúlt három évben melyik cégek nyújtottak TAO-támogatást egyes kormánykedvenc futballkluboknak. Most először kerül nyilvánosságra, mely cégeken keresztül dől a közpénz a Felcsút, a Fradi, a Kisvárda, a Mezőkövesd, és a Videoton kasszájába. Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Kuna Tibor és Orbán Győző cégei mellett az OTP, a MOL és a Telekom is nagy összegeket adott a vizsgált focicsapatoknak.

522 milliárd forint társaságiadó-bevétel (tao) ment az állam helyett a sportszövetségek és a klubok kasszájába 2011 óta – ez derül ki a szövetségek adataiból, amelyeket a 24.hu kért ki. A látványcsapatsportok közül csak a labdarúgás 228 milliárd forinthoz jutott Orbán Viktor kormányzása alatt a taóból. A miniszterelnök házi csapatának, a Felcsútnak minden korábbinál jobb éve volt tavaly: 3,6 milliárd forintot szedett be vállalkozásoktól. Mérlegen az őrült összegű sporttámogatási rendszer.

Hat év alatt legalább 360 milliárd forintnyi adóbevételről mondott le az állam a látványcsapatsportok javára. A közpénz cél szerinti hasznosulására nincs semmi garancia. Hogyan működik a rendszer?

A sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításának vitája volt a parlamentben csütörtökön. Az előterjesztőként felszólaló Tiba István (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a sportnak és a sportolásnak kiemelt jelentősége van az egészségmegőrzésben. A sporttevékenység és az utánpótlássport szervezésében viszont nem csak az állami szervek, hanem a gazdasági tevékenységet végző sportvállalkozások is részt vesznek, emiatt indokolt az iparűzési adókönnyítés.

– A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz – fejezte ki egyértelműen lapunk kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy a Kúria szerdai ítéletében helybenhagyta azt a 2017 tavaszán kelt másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tegyék megismerhetővé: mely cégek és mekkora mértékben adtak taotámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják – ezért lényegében az az összeg a költségvetésből hiányzik –, a sportegyesületnél megjelenő pénz közpénzként értelmezhető, ezért útja nyilvános kell legyen.

A 24.hu összesítése szerint 415 milliárd forint társaságiadó-bevételről mondott le az állam a sportszövetségek és klubok javára azóta, hogy a nyereséges cégek adójuk egy részét sportszervezeteknek is adhatják ahelyett, hogy befizetnék az államkasszába. A sporttámogatás összege évről évre nő, tavaly 99 milliárd volt. A pénz csaknem fele a futballra jutott, de nagyon jön fel a kézilabda. Aratnak a kormánypárti politikusok kedvenc csapatai.

Immár hétpecsétes titok, hogy mely vállalkozások küldik a pénzt többek között a felcsúti fociakadémiának, mivel a kormány szerint magánadománynak számít a társasági adókedvezmény címen befolyt közpénz. Közben bírósági ítéletek mondják ki, hogy az adókedvezmények igenis nyilvános adatok.