K-Monitor Adatbázis

A magyar állam szűk 7 ezer euróért szerzett 45 százalékos tulajdonrészt a spanyol Talgo vonatgyártó felvásárlására létrehozott projektcégben, de ennél minden bizonnyal nagyobb szerepet vállalna, mert a projektcég felügyelőbizottságába beült a Nemzeti Tőkeholding egyik igazgatója. A többségi tulajdonos a Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter által gründolt, jelenleg egy magántőkealap által tulajdonolt Magyar Vagon-csoport, amelybe a kormány a MÁV járműgyártó és -javító kapacitásait privatizálta, és amelynek még 500 kocsit kell leszállítania az oroszokkal közösen elkezdett egyiptomi megrendelésből. Madrid az Orbán-kormány oroszbarátsága miatt nem akarja engedélyezni a stratégiai vállalatnak számító Talgo felvásárlását.

A MÁV-ot lerohasztja, de a haverok spanyol vonatgyárába euró-százmilliókat tol a magyar állam A fenti cím maga a sztori is egyben, feltéve, hogy pontosak a spanyol Expansión gazdasági portál információi, miszerint a magyar állami Corvinus Zrt. megtámogatja, hogy a Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltségében álló Magyar Vagon cégcsoport megvásárolja a madridi tőzsdén jegyzett Talgo vonatgyárat. Potom 632 millió euróért.

Jó eséllyel veszít az állam azon, ha pár hónapos tulajdonlás után a nyílt piacon adja el a Posta biztosítók többségét. Kormányközeli potentátok viszont nyerhetnek.

Aznap, amikor 2022 májusában Nagy Márton miniszteri esküt tett, a testvére, Nagy Szilárd kiszállt az addig közpénz százmilliókat kasszírozó ügyvédi irodájából. A miniszter testvérével fennálló szoros kapcsolatot alátámasztja, hogy láttuk, amint Pete Judit egyik reggel egy Porschéval távozott abból a II. kerületi ingatlanból, ami a cégnyilvántartás szerint Nagy Szilárd lakcíme.Pete Judit vette át az irodát, amellyel azóta is százmilliós szerződéseket kötöttek a Nagy Márton felügyelete alá tartozó állami cégek.

Az MBH Bank felügyelőbizottságának nincs információja arról, hogyan mehetett át az ország legújabb nagybankján annak a szuperjachtnak a beszerzése, melyen lefotózták a pénzintézet egyik tulajdonosát, Mészáros Lőrincet a Földközi-tengeren a családjával együtt. A hajó a francia partoknál tűnik fel ezekben a napokban is. Megpróbáltuk kideríteni, honnan jöhetett a pénz a 27 milliárd forintot érő jachtra egy olyan banki leányvállalatba, amely tavaly még veszteségesen működött.

Mészáros Lőrinc, Szíjj László, rokonaik és üzletfeleik magánszáma lesz a sztrádakoncesszió működtetése.

Nem volt piackonform az, ahogy az állam megvette egy kormányközeli magáncéggel együtt a Vodafone-t. Most egy részvénycsereügylet során az állam átvette a Yettel-részvényeket a magáncégtől, amiért cserébe Vodafone-papírokkal fizetett. Az volt a gond, hogy a Vodafone-tulajok ráláttak a Yettel üzleti döntéseire, ami normális esetben versenyhatósági eljárást vont volna maga után.

Sokkal kiterjedtebb a magántőkealapok hatása a magyar gazdaságra, mint eddig hittük. Számításaink szerint ma már 361 cég tartozik csak a NER által kezelt magántőkealapok alá, ami azt jelenti, hogy ennyi vállalat termel teljesen ismeretlen tulajdonosoknak, nem egyszer milliárdos hasznokat. Megtudtuk azt is, a jegybank alapítványai és a jegybankelnök fiának barátja, Száraz István sportot űznek abból, hogy ingatlanokat cserélgetnek egymással – az üzleti logika alapján nyilván valamennyi felárért cserébe, amit két olyan magántőkealap tehet zsebre, amit Száraz István cége kezel.

Ha piaci logika alapján nem megy, a bankoknál bevált technikákkal próbálja a külföldi szereplők egy részének kiszorításával nemzeti kézbe venni a kormány a biztosítási piac felét.

A Vodafone-ügylettel egy a Magyar Telekom méretével összevethető távközlési cégcsoport jön létre, azonban az eredményességéhez képest jóval eladósodottabb, ami akkor is kockázatot rejt magában, ha a távközlést a szakemberek stabil, kiszámítható szektorként jellemzik. Emiatt elmaradhatnak fejlesztések, és áremelés is jöhet.